Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Várszeghy János: A magyar víziforgalmi statisztika 1936. évi fontosabb eredményei

A MAGYAR VÍZIFORGALMI STATISZTIKA 1936. ÉVI FONTOSABB EREDMÉNYEI. írta : Dr. VÁRSZEGHY JÁNOS. A víziforgalom alakulására a természeti erőknek mindenkor meglehetősen nagy befolyásuk volt. A kedvező vízállás ugyanis a különböző vízijáróművek zavartalan közlekedését biztosítja, míg a túl alacsony vagy magas víz könnyebben vagy nehezebben leküzdhető akadályokat gördíthet a forgalom útjába, sőt teljesen meg is béníthatja azt. Ezenkívül a téli időszaknak is megvannak a víziközlekedésre gyakorolt kedvezőtlen hatásai, amik a tiszta látást gátló ködök vagy a hajózást leállító jégzajlások alakjában jelentkeznek. Ezért a magyar belvízi hajózás 1936. évi teljesítményeinek kellő bemutatása céljából kívánatosnak látszik elöljáróban az esztendő vízállási és időjárási viszonyait is ecsetelni. A vízállási viszonyokról szólva a Dunánál a megelőző évinél kedvezőbb helyzettel találkozunk. Az enyhe tél hatása gyanánt ugyanis kisebb árhullámok a vízállást már az év elején a szokásosnál magasabbra emelték. A nyári időjárás sem volt a szárazsága miatt kritikus, mert az esőzések révén a süllyedő vízszint állandóan elég magas volt. Sőt a csapadékban meglehetősen bőséges őszi időszak hatása gyanánt az év vége felé a mérce ismét olyan vízállást mutatott, mely igen alkalmas volt a hajózásra. Vízállás szempontjából a Tiszánál is kedvezőbbek voltak a viszonyok, mint az elmúlt évben. A tavasszal és ősszel gyakorta fellépő árvizek a tárgyalt év folyamán nem duzzasztották olyan magasra a folyó szintjét, hogy ez a hajózást akadályozta volna. A kisvíz sem volt olyan mértékű, mint az előző évben s így az alacsony vízállás sem gátolta a közlekedés zavartalan menetét. Az időjárási helyzet a Dunánál — nagyjában a megelőző évihez hasonlóan — szintén nem adhatott okot panaszra. A jégviszonyokat nézve a január közepétől február hó közepéig terjedő időszak, vagyis körülbelül egy hónap volt olyan, amikor zajlás, illetőleg állójég akadályozta a közlekedést. A Tiszán is kedvezőbb időjárási viszonyok uralkodtak, amennyiben a jég miatt csak február és december hó folyamán kellett körülbelül egy-egy hétig a hajózást leállítani, míg az előző évben a jégzajlás körülbelül két hónapig tartott. A természeti erők mellett lényeges hatást gyakorolnak még a víziforgalomra a terméseredmények is. Az 1936. év szántóföldi terméseredménye jó közepesnek mondható. Egyik legfontosabb áruból a búzából, az előző évi, jónak tartott eredményeket 4-2 %-kal meghaladó — összesen 24 millió q körüli mennyiségű — termést takarítottak be. A másik, szintén igen lényeges küldeményfajból, a tengeriből, az elmúlt év gyenge termése után a szóbanforgó évben 82-8 %-kal több, vagyis összesen 26 millió q-t megközelítő mennyiség volt a termés erdménye. Hasonló a helyzet a hüvelyesek és magvak, valamint a különböző takarmányféléknél is.