Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai
391 okolt ez az eljárás azoknál a vízmérceszelvényeknél, amelyekre valamilyen másik folyó vízállásai visszahatnak. Ezeknél az is előfordul, hogy a visszaduzzasztás az áradás-okozta esésnövekedést ellensúlyozza. 1 1 Figyelembe kell vennünk, hogy nemcsak a befogadó gyakorolhat hatást a mellékfolyó vízállásaira (például a Tisza a Körösre), hanem fordítva : a bővizű mellékfolyó is felduzzaszthatja a főfolyót (például a Vág a Dunát a komáromi vízmérce szelvényében, stb.). A torkolathoz közeleső vízmércék egymásra gyakorolt befolyása különösen hazánkban jelentékeny, ahol a csekély esés miatt a duzzasztás távolhatása rendkívüli arányokat ölthet. Példaképen a 9. ábrán bemutatom az 1937 szeptember—októberi tiszai vízállásokat. Ebben az időben a Tisza és mellékfolyói igen alacsonyan állottak, míg a Dunán aránylag magas árhullám vonult le. Amíg a szeptember 23-i csongrádi tetőzéssel egyidőben Mindszent, Algyő és Szeged is tetőzött és a 28-i csongrádi hullám is szabályosan vonult le, addig 30-ától kezdve Szegeden, október 1-től Algyőn árad és Mindszenten változatlan a víz, holott ugyanakkor mind Csongrádon, mind a Hármaskörösön és a Maroson apadás észlelhető. A szegedi és algyői vízállások vonala egészen határozottan mutatja, a mindszenti pedig sejteti a Duna visszaduzzasztását, a távolhatás tehát a 200 km-t is meghaladta ! ß) A jég és a medret felverő gaz hatása. (Érdesság- és esésváltozás + szelvény csökkenés.) Vízszínduzzasztást és a meder érdességének egyidejű megváltozását okozza télen a jég, nyáron a kisebb vízfolyások medrét felverő növényzet. Az ilyen esetekben végzett mérések pontjai természetesen ugyancsak szóródnak és közéjük nem is szabad egyetlen kiegyenlítő gör30 0 - bét szerkesztenünk. Ha a jégborított, illetőleg erősen benőtt mederben lefolyó l t9?7v»jso -""1 vízmennyiségek megállapítására is alkaljw^--" ^ ma s víz mennyiséggörbére van szükséт о mti i^'-günk, számos mérést kell végeznünk és ezek alapján görbesereget kell rajzolnunk. / -—" Ilyen esetben független változóként a e / ^-Тип' s J / b ö " — fmin,/ ™" ^ — i— vízálláson kívül a szelvényszűkítés mérő' Уу" száma, vagy azt helyettesítő más érték ™ юо ,'/ / szerepel. ^ j Imi h e A jégviszony oknak a vízlefolyásra 11 gyakorolt befolyását számos mérés iga5 0 £ > / / // i zolja. A növényzet érdességnövelő és duzzasztó szerepének számszerű megállapítására csak újabban terelődött a ku2 viz*hozam 6m4mp " ™ " tatók figyelme. A 10. ábra a Warta10. ábra. A meder elgazosodásának befő- £о 1У 6 еёУ& lengyelországi mellékvízélyása a vízlefolyásra. nek, a Ver-pataknak a Dabie-tnél észlelt 1 1 Benedek Pál: A Hármaskörös középvizeinek természete. Vízügyi Közlemények, 1935. évi 3. szám, 403. oldal. Э00 2í0 г • 1927 да.» 200 1923 VI. 2С <Ро 1926 п. 26 19311 .7 О "* 1930 X /ff^ 150 1932.VI 1932 VI/. 12 У / / / 20 У 1921 w * 1 УН. 20 О Х.19 о Та mi v.s 1932.11126 100 /1923П4 ! у 50 <j h 9211X6 / и 1 0 1 2 * 6 e Ю и Vízhozam, m b/mp
