Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

392 vízállásokra vonatkoztatott vízmennyiségmérési eredményeit szemlélteti.

12 A pontok szóródása látszólag teljesen rendszertelen. Részletes vizsgálatok azt mutatták, hogy mederváltozásról nincs szó. Mihelyt a pontok mellé írt keltet nézzük, azonnal látható, hogy az ugyanazon évszakban mért pontok közé jól simuló vízmennyiséggörbék húzhatók be, ami a növényzet befolyását igazolja. Herbich H. ugyancsak lengyelországi megfigyelései szerint a meder elgazosodása folytán a) megszűkül a lefolyási szelvény, b) a hőmérséklettel és a növényzet ezzel összefüggő fejlődésével, majd elhalásával változik a duzzasztás, с) a lefolyás gátlása ugyanazon vízfolyás különböző szelvényeiben más és más mértékű.

13 Lengyelországban a vízinövényzet erőteljes fejlődése májusban indul meg, július— augusztusban eléri tetőfokát, majd szeptember—októberben elhal. A rothadó levelek és szárak a fenékre feküsznek és a vízszálak irányában helyezkednek el, érdességnövelő- és duzzasztóhatásuk fokozatosan csökken. A mederérdesség a legkisebb márciusban, a jég elmenetele után. Kisebb vízfolyásoknál tehát, amelyeknél a nyári kisvíz idején erős a gazképződés a mederben, a vízmennyiséggörbe t. k. folytonosan változik. y) Mederváltozások. A vízmennyiségmérési pontok szóródásának oka lehet a meder kimélyülése vagy feltöltődése is, aminek folytán ugyanazon vízmennyiség más-más vízállásnál folyik le. Különösen vadpatakoknál fordul elő, hogy a vízmennyiség görbe minden árvíz után módosul. 8) Mérési hibák. Végül — de többnyire csak utolsó sorban — mérési hiba is okozhatja, hogy egy-egy pont a többitől félreesik. Amíg az, aki a vízmérésben járatlan, a pontok szóródásában mindjárt hibát hajlandó keresni, addig a víztan avatott művelője csak utolsó sorban gondol erre. Rendes körülmények között 2—5%-on belül van a szárnymérések hibahatára, sőt még a gondosan számított úszómérés is körülbelül 10%-ra megbízható lehet. A görbe szerkesztésének irányelvei. Az elmondottak alapján a vízmennyiséggörbe megszerkesztésénél a következőket kell figyelembe vennünk : a) Régi vízmérések adatai csak akkor használhatók fel, ha a meder változatlanságáról meggyőződtünk, vagy valamilyen módon számszerűen meg tudjuk határozni a mederváltozásnak a vízállásokra gyakorolt befolyását. b) Az áradás és apadás hatását csak J < O'OOO L esetben vegyük figyelembe. Ilyen esetben azonban, ha sorozatos mérések adatai állanak rendelkezésre, azoknak pontjait egymással összekötjük, hogy az állandó jellegű lefolyásnak (tetőzés) megfelelő vízmennyiséggörbét burkoló hurkokat megkapjuk (11/a. ábra); 1

2 Faust, O.: Grundzüge einer Methode zur Erforschung der Abflussvorgänge in verkrauteten Fluszstrecken. A balti államok 1933. évi leningrádi IV. víztani értekezletére készült 101. számú jelentés. 1

3 Herbich, H.: Die Bestimmimg der Einwirkung des Pflanzenwuchses auf den Wasserspiegelstand. A balti államok 1933. évi leningrádi IV. víztani értekezletére készült 103. számú jelentés.