Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Lampl Hugó-Pataky Béla: Balatoni kikötők

289. (Egykori rajz után) A gőzhajó szükségessé tette a kikötőhelyek — gróf Széchenyi szerint : ,,kiszállók és benyvlók" — létesítését s tulajdonképen ezzel kezdődött meg a kikötők építése a Balatonon. Az akkori kikötők a zalai parton kezdetleges cölöpépítmények (1. a füredi kikötő egykori rajzát), a somogyi parton rövid kőhányáshoz csatlakozó facölöpre épített hidak voltak. Az akkor elkészült mintegy tíz kikötőhelyet a Balaton jégjárása és viharai régen elpusztították, köveit a partbiztosításokhoz, építkezésekhez széthordták. Egy-kettőnek, amelyet később is fenntartottak (Balatonboglár, Bélatelep stb.) még ma is megtalálható a nyoma. A gőzhajózás megindulásával egyidejűen a közúti közlekedés is javult. 1848-ban már megelégedéssel írták, hogy a fővárosból a Balatonhoz való utazás milyen ,,.kényelmes és gyors

1

1. Oberhauser kocsija hetenként háromszor indul a pesti ,,Nagy pipától" és már aznap este Füreden van. Még jobb a Lobmayer uram gyorskocsija, amelyik reggel 6-kor indul a „Tigris" fogadótól és d. u. 2 órakor már Kenesén van, ahonnan 1 óra alatt a „Kisfaludy" gőzössel Füredre érkezik az utazó. Később az első vasútvonalak megépítésével a „Kisfaludy" gőzös nemcsak Keneséről szállítja a pesti utasokat, hanem Siófokról a délivasúttal érkezőket s Keszthelyről négyórai menetidővel az oda gyorskocsikkal utazókat is. Az évenként rövid időre korlátozott személyforgalom és a kikötők nagy fenntartási költsége miatt a gőzhajózási társaság nemsokára anyagi nehézségekbe került. 1887-ben nem volt pénz, sem hitel arra, hogy a „Kisfaludy" gőzöst, amely már pusztulóban volt, kijavítsák vagy újra építsék. 1888-ban Baross Gábor ker. miniszter hathatós támogatásával megalakult a „Balatontari Gőzhajózási Társaság", amely a „Kisfaludy" helyébe két új gőzöst építtetett, az újabb „Kisfaludy" és a „Baross" gőzhajót. Vízügyi Közleményen.