Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
2. szám - Szlovák Iván: Szeged város árvédelmi helyzete és a várható árvíz
SZEGED VÁROS ÁRVÉDELMI HELYZETE ÉS A VÁRHATÓ ÁRVlZ. 1 írta : SZLOVÁK IVÁN. Az 1879-i szegedi árvízkatasztrófa arra késztette annak idején a kormányt, hogy külföldi szakértőkből alakított bizottsággal a ,,hazai folyókon végrehajtott szabályozási munkálatokat" az árvíz lezajlása után azonnal megbíráltassa, valamint ,,Szeged város újra felépítése és árvízelleni megvédésére" véleményét kikérje. A szabályozásra vonatkozó bírálat a Tiszára és annak mellékfolyóira, Aldunán a hajózási akadályok eltávolítására és a Vaskapu szabályozására vonatkozott. Ezeknek az ismertetése is igen érdekes lenne, de most csupán a Szeged újraépítésére, illetőleg árvíz ellen való megvédésére vonatkozó javaslatot óhajtom röviden ismertetni, mert azt hiszem érdemes 58 év multával visszatekinteni, hogy ezen javaslatból mi és hogyan valósult meg, s mindaz hogyan vált be. Az árvíz ellen való védelmi munkálatok megkezdését a bizottság is nagyon sürgősnek tartotta, amennyiben jelentését még ugyanazon év (1879) szeptember 3-án francia nyelven a magyar királyi kormánynak átnyújtotta. A bizottság tagjai neves külföldi vízépítő mérnökök voltak és pedig : Gros L., Waldorp I., Jacquet L., Kozlowski T. és Barilari. A bizottság először röviden ismertette az árvíz kitörésének okát, lefolyását és megállapította, hogy a Szeged feletti gátszakadás következtében a vízszín 75 cm-rel lejjebb szállva állapodott meg. Tévesnek mondotta sokaknak azt az állítását, hogy a Szeged feletti töltés vonala •— ahol a gátszakadás történt — nem jó irányban lett volna vezetve. Ellenben azt javasolta, hogy a közvetlen Szeged fölötti tápéi töltés egy km hosszban 50 cm-rel alacsonyabb legyen mint a többi, hogy ezen ,,széles lefolyást találván" a kiöntött árvíz könnyebben visszafolyhasson a mederbe. Azt is javasolta továbbá a bizottság, hogy az 1879-es árvíz felett a töltések 1'50 m-re épüljenek ki azért, mert ezt megelőző 24 év alatt, tehát 1855 év óta, mióta tulajdonkép a védművek megépültek, a Tisza árvízszíne 1-12 m-t emelkedett. A bizottság szerint ,,a Tisza árvize a legtávolabb jövőben is legfeljebb csak annyit fog emelkedni, mint eddig", tehát a javasolt magasságot belátható ideig elégnek tartották, mert véleményük szerint a Tisza szabályozása, az átmetszések nagyrészének létesítése már végre lévén hajtva, az árvízszín lényeges emelkedése aligha volt várható. Tárgyalták a Maros elvezetésének, illetve torkolata lejjebbhelyezésének a kérdését is, mert árvíz esetén a Maros -— amelynek átmetszése néhány évvel azelőtt készült el — mint eg}- ezer köbméter vizet vezet be mp-ként a város felett a Tisza medrébe, ami tetemes vízszínemelkedést idéz elő. Megállapították, hogy lia a Maros 1 Szerzőnek a Magyar Mérnök és Építész Egylet szegedi osztályának f. év március 19-én a Kereskedelmi és Iparkamarában tartott előadása. Vízügyi Közlemények. 1 '
