Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: A francia vízügyi szövetség és Franciaország vízépítési kutatóintézetei

231 csolatos feladatot oldott meg. Vezetője Hégly, valamikor még Bazin munkatársa volt és munkáiban a nagy mester szellemét őrzi. * A Francia Vízügyi Műszaki Szövetség, amely a folyó évben ünnepli fennállásának 25 éves fordulóját, büszkén állapíthatja meg, hogy alapszabályaiban megjelölt célkitűzéseinek teljes mértékben megfelelt. Kitartó munkával támogatta a vízierőtermelés ügyét és a fejlődés útjából igen sok akadályt hárított el. 1935-ben megindított lapjában, a Revue Générale de V

Hydraulique-ban, a rendezésre váró vízjogi kérdések érdekében is síkra szállott. Jelentőségét nemcsak a laboratóriumainak kiépítésére juttatott segélyekkel ismerte el az állam, hanem azzal is, hogy kebeléből alakította meg a Nemzetközi Völgyzárógát Szövetség Francia Nemzeti Bizottságát és újabban más nemzetközi viszonylatokban is szerephez juttatta. * Nemrégiben kimerítő tanulmányt olvashattunk e lapban az olasz vízügyi szövetségről,

1

3 amely még francia testvérbátyjánál is szélesebbkörű, az egész gazdasági életre kiható tevékenységet fejt ki. Ugyanakkor kezünkbe jutnak a svájci, német ós legújabban az osztrák vízgazdasági szövetségek munkásságáról szóló figyelemreméltó jelentések. Mindezek a szövetségek magánosok kezdeményezésére, társadalmi egyesülés alakjában indultak el korszakot jelentő lépésekkel és komoly közvéleményalakítással jelzett pályájukon. Nálunk is megérett a helyzet a vízzel való gazdálkodásra. A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya a Városi Mérnökök Országos Szövetségével karöltve már közel két éve harcol a községi vízvezetékek tervszerű fejlesztéséért. A kormány Országos Öntözésügyi Hivatalt állított fel az Alföld aszályos vidékeinek öntözőgazdálkodás útjára való fejlesztésére. A legutóbbi évek statisztikai adatai szerint víziutaink forgalma állandóan növekedőben van. Fejlesztésükre a kormány tekintélyes összegeket költ : épül a Kőrösök alsó szakaszának hajózhatóvá tételét szolgáló békésszentandrási duggasztómű és megkezdődött a csepeli kikötő bővítése. Az életnek és az élniakarásnak mindmegannyi beszédes jele. De az állami kezdeményezés teljes sikerét csak a társadalom egyidejű megmozdulása biztosíthatja. Néhai Sajó Elemér éveken keresztül folytatott harccal igyekezett megmunkálni a talajt az Országos Magyar Vízügyi Szövetség megalakítására. Németh Endre idézett tanulmányának befejező soraiban értékes gondolatokat vet fel erről a Szövetségről ós a szervezés útjára is rámutat. Kiegészítésül a francia példa nyomán több helyen utaltam arra, hogy szervezési feladatai lehetnének e téren az ármentesítő társulatoknak is. Ezek a társulatok, amelyek sok esetben az öntözésben is érdekelve vannak, és már csúcsszervezetük is van, talán legkönnyebben lehetnének az új szövetség csirái. Egy biztos : az anyagi létet illetően teljesen igaza volt Pindarosnak, mikor a vizet ,,a legfőbb /ó"-nak nevezte. Ezt a jószágot mielőbb valóban közkinccsé kell tennünk, hogy mindenkinek egyforma mértékben ontsa áldásait. A megindulás módozatairól eltérőek lehetnek a vélemények. De ettől függetlenül elmondhatjuk Széchenyivel: ,,Hosszú álmaink .... után úgylátszik elvégre tennünk is kellene valami nagyobbszerüt. . . 1

4) 1

3 Németh Endre: Az Olasz Vízügyi Szövetség és az általa rendezett vízügyi kongresz" szusok. Vízügyi Közlemények, 1934. évi 4. szám. 578—598. old. 1

4 A „Javaslat a magyar közlekedésügy rendezéséről (1842)" bevezető szavai.