Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Deseő Dénes: A mátrai magaslati gyógy- és üdülőhelyek vízzel való ellátása

A MÁTRAI MAGASLATI GYÖGY- ÉS ÜDÜLŐHELYEK VÍZZEL VALÓ ELLÁTÁSA. írta : DESEŐ DÉNES. Bevezetés. Ezeréves hazánk gyógy- és üdülőhelyeinek nagy részét a trianoni békével elveszítettük. Elvesztett hévforrásainkat pótolta Hévízfürdő és a hajdúszoboszlói csodás hatású gyógyvíz. A tengeri fürdők pótlására gyorsan épültek ki a Balaton melléki fürdők. A legnehezebben indult meg a magaslati gyógy- és üdülőhelyek pótlása. Csaknem egy évtizedig úgy látszott, hogy ezen a téren semmit sem lehet tenni, hiszen megmaradt hegyeink közül csak a Mátra legmagasabb csúcsa éri el az 1000 méter magasságot, s attól kellett tartani, hogy magaslati sőt még alpesalji (subalpin) üdülőhelyet sem telepíthetünk. Megmaradt hegységeink nem voltak kellőkép feltárva. A jó békeidőben alig ismerték a Mátrát és a Bükköt a magyar természetjárók. A Mátrában a természetjárók elhelyezésére egyetlen alkalmas szoba volt a Mátraegyletnek a gyöngyös—parádi tvhat. közút 14. km köve melletti útkaparóházban. Megmaradt hegységeink komolyabb feltárására az első lépést a természetjárók tették. A Magyar Hegymászók Egyesülete az 1924. évben a Galyatető A. f. 963 m magasságban lévő, szabadon álló fennsíkján építette fel menedékházát férfiak és nők számára elkülönítetten berendezett közös hálószobákkal és két étteremmel. A menedékházban nem voltak meg a városi ember számára szükséges egészségügyi berendezések : a vízöblítéses árnyékszék és a fürdőszoba. A vendégek mosdásához és ivásához szűkösen mért vizet kupákban hozták a Galyacsurgóról. Vízvezeték építésére gondolni sem lehetett, mert az az amúgy is nagyon költséges építkezést túlzottan megdrágította volna. A galyatetői menedékház mégis alkalmas volt a természetjárók pihenőhelyéül, és innen indult ki a mátrai téli sportélet is. 1. M. Kir. Állami Horthy Miklós Gyógyintézet. Bár a galyatetői építkezéshez az anyagokat úttalan utakon, emberek hátán hordották fel, mégis igazolta ez az építkezés, hogy a Mátrában igenis lehet építeni. A galyatetői építkezés adta az ösztönző erőt a gyöngyösi Mátraegylet tagjainak a gyöngyösi erdőben menedékház építésére. A Mátraegylet 1925-ben Gyöngyös városától építési helyül a Somorrét fennsíkját, a létesítménynek vízzel való ellátására pedig a Szent László-forrás ( 1. ábra) vizét kérte. A tervezett turistaszálló közös hálótermeken kívül kisebb társaságok elhelyezésére alkalmas szobákat, sőt fürdőszobákat is tartalmazott volna, nemkülönben az épület belsejében elhelyezett