Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: A francia vízügyi szövetség és Franciaország vízépítési kutatóintézetei

227 A Francia Vízügyi Műszaki Szövetség céljaiból és összetételéből folyik, hogy a Műszaki Bizottság szóvivő tagjai többnyire a tudomány független művelőiből, az egyetemi tanárok köréből kerülnek ki. Viszont az a tény, hogy a Szövetséget fenntartó érdekeltség elsősorban a legégetőbb kérdések gyakorlati megoldására kíváncsi, szükségképen fokozódó jelentőséget biztosított a kísérleti kutatásnak. Az első években üzemben levő erőművekben folytak a kísérletek, de hamarosan sor került laboratóriumi munkákra is. A nancy-i egyetemen 1905-ben alapított elektrotechnikai és alkalmazott mechanikai intézetnek már 1907-ben volt ugyan laboratóriuma, ez azonban aligha nevezhető másnak, mint a kezdet kezdetének. A toulouse-i egyetemen 1913-ban vetette meg a laboratórium alapjait Camichel professzor. Ugyancsak ezidőtájban létesült az első kísérleti berendezés a grenoble-i egyetemen. A Vízügyi Műszaki Szövetség az első években ebben a három laboratóriumban végeztette a Műszaki Bizottság által jónak vélt kísérleteit. Ezzel felkeltette az érdeklődést a modellkísérletek iránt, a laboratóriumok részben a Szövetségtől, részben más megbízóktól pénzhez jutottak ; ez méginkább élénkítette tevékenységüket, munkásságuk révén mind szélesebb körök ismerték fel a kicsiben való kísérletezés előnyeit és ezzel elérkezett a laboratóriumok fejlődésének az állami támogatással jellemzett újabb korszaka. A világháború mindenütt fokozta a műszaki tanulmányok értékelését, belátták a műszaki kutatás rendkívüli jelentőségét és támogatására majdnem minden államban megfelelő anyagi alapot teremtettek. Franciaországban a közmunkaügyi minisztérium tudományos kutatási és tanulmányi alapja (Fonds des Recherches et Etudes scientifiques) szolgálja ezt a célt, forrásait az 1918-ban alapított, a vízierőkre vonatkozó tudományos kutatások bizottsága (Comité d'Etudes et de Recherches scientifiques pour l'utilisation des forces hydrauliques) nyitotta meg a vízépítési laboratóriumok számára. A közmunkaügyi minisztérium támogatásával azután nemcsak az előbb említett három laboratórium épült korszerűen ki, hanem a Vízügyi Műszaki Szövetség is megalapíthatta 1920-ban beauvert-i laboratóriumát (Grenoble mellett), majd saulcy-i kísérleti telepét (Metz mellett). Franciaországban az említett öt laboratóriumon kívül még csak a grenoblei Neyret-Beylier és PiccardPictet műveknek van számbavehető kísérleti telepe. A toulouse-i egyetem vízépítési laboratóriumáról már megemlékeztem e lap hasábjain.

1

1 Intézeti zárt része fizikai laboratóriumra emlékeztet, vízépítési modellek beépítésére alkalmas kísérleti csatornája sincs. A rendelkezésre álló rövid csatornákban inkább csak hidrodinamikai kísérletek végezhetők, és kutatási iránya is ez. Vezetője : Camichel professzor t. k. fizikus, kutatásai főkép az örvényképződés és a hasonlósági törvény függő kérdéseinek felderítésére irányulnak. Az intézethez tartozó banlève-i külső laboratórium a gyakorlati vízépítés céljait szolgálja és ugyanitt van a vontatási kísérletekre is szolgáló 100 m-es, 4x4 m keresztszelvényű szárnyhitelesítő csatorna. A nancy-i egyetemen t. k. gépkísérleti állomásról van szó, csupán a 30 m hosszú, 1-50x1'C0 m keresztszelvényű elvezetőcsatorna alkalmas vízépítési kísérletekre. 1

1 Lászlóffy : Vízsebességmérö szárnyak hitelesítése a toulousei egyetem vízműtani intézetében. V. K. 1935/2. szám és Lászlóffy : Nyilt csatornák vízszállításának mérése mederszűkítéssel. V. K. 1935/4. szám. 15*