Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Berzsenyi György: Szintezési hálózataink összefüggése

208 A Vásárhelyi-féle lejtmérés kiinduló pontja egy — Petronell községben el­helyezett magasság-jegy volt, melynek magasságát 10 lábnak vették fel. Petro­nell a Duna jobbpartján, a magyar határ közelében, osztrák területen fekszik. A Vásárhelyi-féle magasságok eredetileg tehát nem tengerszín feletti magassá­gok voltak, hanem csak félszázaddal később számíttattak át a tengerszintre, amikor t. i. a katonai szintezési hálózat révén ez az átszámítás lehetővé vált. A Vásárhelyi szintezés magasságai a 90-es években végzett és a Vízrajzi osztály által végrehajtott második vízrajzi felvételek feldolgozásáig voltak hasz­nálatban. Az 1. ábra a Vásárhelyi és a Vízrajzi alapsík közötti magasságkülönb­ségeket mutatja a Duna és Tisza mentén. A geodézia akkori fejlettségéhez viszo­nyítva, ez a lejtmérés igen jónak mondható. A Duna-dévény—orsovai szakasza 930 km, ezen a távolságon a Vásárhelyi lejtmérés magasságainak eltérései a víz­rajzi magasságoktól + 370 mm-től — 1394 mm-ig terjednek. A Tiszán ez az el­térés 750 km hosszban — 455 mm-től -— 934 mm-ig terjed, ami középértékben — 750 mm-t jelent. A VÁSÁRHELYI-FÉLE MAGASSÁGOK és A VÍZRAJZI MAGASSÁGOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS 1. ábra. A Körös-Tisza-Marosi és a többi körösmenti vizitársulat ma is a Vásár­helyi-féle alapszintre vonatkoztatja magassági adatait. Ez úgy értendő, hogy a körösmenti társulatok szintezési hálózatukban a Vásárhelyi hálózat tiszai vona­lának átlagos magasságaiból meghatározott alapszintet használják, amely kereken 75 cm-rel fekszik mélyebben a vízrajzi hálózat alapsíkjánál. A Rábaszabályozási Társulat alapszintje a normálistól eltérően nem a tenger­színében, hanem a felett 300 méter magasságban képzelt vízszintes felület. A tár­sulat fixpontjainak magasságait ettől a magasan felvett alapszinttől lefelé mérve

Next

/
Oldalképek
Tartalom