Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Berzsenyi György: Szintezési hálózataink összefüggése

209. határozza meg. Minél mélyebben fekszik egy pont, magassága ebben a rendszerben annál nagyobb számmal van kifejezve. Amíg a Vásárhelyi-féle szintezési hálózat alapsíkja 75 cm-rel mélyebb, a Rába szabályozási társulat alapsíkja pedig 300 méterrel magasabb az Adriai-tenger középvízszinénél, addig a katonai, a vízrajzi és az országos szintezési hálózatok alapszintje közös, magasságaik azonban, ha kis mértékben is, eltérőek és ezért együtt csak gondos összeegyeztetés után használhatók. (2. ábra.) A katonai szintezési hálózatot a volt cs. és kir. katonai földrajzi intézet fejlesztette ki. Ennek a hálózatnak a kiinduló pontja a triesti Molo Sartorión elhelyezett rajzoló vízmérce adataiból meghatározott Adria tengeri középvízszín volt. A mérések eredményeinek rögzítésére I. és II. rendű magassági jegyeket helyeztek el. Az elsőrendű magasságjegyek fúratos öntöttvasjegyek, melyeket maradandó épületekbe, vagy sziklafalakba falaztak, a másodrendű magasságjegyek pedig a szintezési vonalak mentén feltalálható alkalmas kőjelek voltak. Ezenkívül a monarchia területén arányosan szétosztva hét úgynevezett őspontot határoztak meg. Ezek az őspontok gondosan kiválasztott őskőzetekben, jól védett, sziklába faragott magasságjegyek, melyek elmozdulása geológiai vonatkozásban sem volt várható. Ebből a hét őspontból Nagy-Magyarország területére négy jutott. CsonkaMagyarország területén azonban csak egy maradt : a fejérmegyei Nadap község határában. A katonai szintezési hálózat mérését 1873-ban kezdték meg. A hálózat Magyarországra vonatkozó részének kiegyenlített adatait 1899-ben adták közre. Vízügyi Közlemények. 14 V/ZRAJZí ÉS ORSZÁGOS SZINTEZÉS MAGASSÁGAI KÖZÖTT! KÜLÖNBSÉGEK 2. ábra.