Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
2. szám - Berzsenyi György: Szintezési hálózataink összefüggése
SZINTEZÉSI HÁLÓZATAINK ÖSSZEFÜGGÉSE. 1 Irta : BERZSENYI GYÖRGY. Akár ipari, akár mezőgazdasági célokra akarjuk a vizet felhasználni, az értékesítés lehetősége és mértéke mindig a rendelkezésre álló magasságkülönbségek kihasználásán alapul. Könnyű belátni, hogy ahol nagyok a relatív magasságkülönbségek, a magasságok meghatározásánál nincsen szükség olyan pontosságra, mint ott, ahol ezek a különbségek kicsinyek, ahol minden cm-t, sőt mm-t mérlegelni kell a vizek hasznosításánál. A vízfolyások felső szakaszán sok esetben megelégedhetünk barometrikus magasságméréssel, az a'só szakaszon azonban legtöbbször a leggondosabban végrehajtott elsőrendű szintezésre van szükségünk vizimunkálatok tervezésénél és végrehajtásánál. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy alföldünk eddig végrehajtott vízrendezésében és egyre intenzívebbé váló vízgazdálkodásában milyen fontos a precíz lejtmérési munkálatok szerepe. Minél nagyobb területre terjed egy vizimű, egy öntöző vagy egy lecsapoló csatornahálózat, annál inkább megkönnyíti a tervező és az építő mérnök munkáját, ha a felvételeknél és a kitűzéseknél meg évő és megbízható magasságjegyekre tud támaszkcdni. Nyilvánvaló, hogy a magassági jegyek adatainak ugyanarra az alapszintre kell vonatkozniok. Általában tengerszínfeletti magasságokat szoktak használni ; a vízépítésben azonban, főleg folyómenti építkezéseknél igen gyakran a kérdéses vízfolyás 0 vizére vonatkoztatott magassági adatokkal találkozunk. A magyar vízügyi gyakorlatban eddig öt-féle magassági fixpont-hálózat volt használatban. Ezek közül négynek alapsíkja, helyesebben alapfelülete a tenger szintje. Az öt fixpont-hálózat a következő : a Vásárhelyi-féle fixponthálózat, a Rábaszabályozási Társulat magassági fixponthálózata, a katonai, a vízrajzi és az országos szintezési hálózat, mely utóbbi háromnak ugyanaz az alapsíkja. Mikor a mult század húszas és harmincas éveiben a Vásárhelyi Pál nevéhez fűződő első rendszeres vízrajzi felvételeket a Dunán és a Tiszán végrehajtották, e munkálatok egyik legfontosabb része a felvételek gerincét alkotó vízszintes és magassági fixponthálózat elhelyezése és bemérése volt, Ezek a munkák 1820-tól 1838-ig 18 esztendőre terjedtek s bár azokon Vásárhelyi csak mintegy öt évig működött személyesen is közre, hagyományos szokássá vált e felvételeket Vásárlielyi-féle felvételeknek nevezni. 1 Szerzőnek a Magyar Mérnök és Építész Egylet Vízépítési szakosztályában tartott előadása.
