Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Demeter Dezső: A székesfővárosi központi csatornaszivattyútelep új szennyvíznyomócsövének építkezése (Duna alatti vasbeton-ikercsatorna)

178. a süllyesztőszekrények testéhez. (14. kép.) így a külső elzárást sűrített levegőjű térben a teljes biztonságnak megfelelő pontossággal létesítettük, majd a vasmunkakamrát visszahúztuk és tovább vittük. A külső elzárás védelme alatt aztán a szomszédos süllyesztőszekrények homloklapjaiul szolgáló kapukat ki lehetett bontani és a közöttük levő, mintegy 30 cm vastag agyagréteget kiszedve, sűrített levegőjű térben elkészítettük az ikerszelvény belső vonalozásának megfelelő végleges vasbeton összeköttetést. Kérdéses volt, hogy vájjon lehet-e a Dunában a süllyesztőszekrényeket oly pontosan egymás mellé lesüllyeszteni, hogy összekötésük után folytonos csövet kapjunk. Előre számoltunk a süllyesztőszekrények tengelyei között várható kis eltolódással és hogy ez a cső belsejében ne okozzon rövid és meredek lépcsőt, oldalfalaiknak végeit a parti süllyesztőszekrényekhez hasonlóan elvékonyítottuk. 9. ábra. Átmeneti siillyesztőszekrény, részben bazaltbeton belső burkolattal. — Übergangs Senkkasten, teilweise mit Basaltbetonverkleidung. A süllyesztőszekrények tengelyei közti eltolódás a tengelyre merőleges irányban átlagban 8 cm volt. A dunai részen két különleges süllyesztőszekrény volt. Az egyik a rézsűs partmű alatt, ahol a nyomócső lebukik a Duna alá. (9. ábra.) Ennek a vágóéle a parti szakaszhoz képest 6-0 m-rel fekszik mélyebben. Ezzel a süllyesztőszekrénnyel kapcsolatban alakítottuk ki a parti és a dunai szakaszok közötti bukószerű átmenetet. Ezért partfelőli része eltér a rendestől. Ide építettük rá süllyesztés közben az átmeneti rész vasbetonszerkezetét. (B). A süllyesztőszekrény Duna felőli részén terhelő falazat épült, mert a süllyesztéshez szükséges terhelést itt — ellentétben a dunai