Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Vas Leó: Közlekedési hálózatunk fejlesztése terményeink jobb értékesítése érdekében

8 zási hálózatot — miként történelmi példák is igazolják — megszerzi általa az anyagi és a szellemi javak minden előnyét. A közlekedés célja az élethez szükséges anyagok beszerzésének megkönnyítése, vagyis az áruknak a termelőtől a fogyasztóhoz legkedvezőbb körülmények között való eljuttatása. Minél tökéletesebben teljesíti a közlekedés ezt a feladatát, annál könnyebben tudja a termelő az áruját értékesíteni és annál előnyösebben fogja a fogyasztó is az igényeit kielégíteni. Olyan közlekedési rendszer megteremtése, amely mindezeknek a feltételeknek megfelel, a technika feladata. A tökéletes közlekedési rendszer a könnyű, szükség szerint gyors, megbízható, pontos és talán legfőképen olcsó szállítás lehetőségét hivatott biztosítani. A közlekedés a termelés minden fázisában (akár ipari, akár mezőgazdasági termelésről van szó) döntő jelentőségű : az előkészítő eljárásban gépek, szerszámok, munkaerő, nyers- és segédanyagok szállítása szükséges ; magának a termelésnek folyamata alatt is gyakran fordul elő az anyagoknak többszöri helyváltoztatása, a kész ipari vagy mezőgazdasági termék értékesítése pedig túlnyomórészt a legnagyobb árumozgósítást igényli. E szerint a közlekedés az árucserének egyik legjelentékenyebb és nélkülözhetetlen eszköze s mint ilyennek, szerepe a gazdasági életben meg van határozva. A közlekedésnek a gazdasági életben ilymódon megszabott tevékenysége következtében az egyes közlekedési eszközöknek szoros kapcsolatban kell lenniök egymással ; ez a kapcsolat viszont szükségessé teszi, hogy a gazdasági élet fejlődésével a közlekedés eszközei lépést tartsanak. A gazdasági haladásnak egyik legtökéletesebb megnyilvánulása a jól kifejlesztett és nagy teljesítő képességű közlekedési hálózat. E közlekedési rendszer irányítója, a közlekedési politika akkor szolgálja legjobban a gazdasági életet, ha eltávolít minden olyan akadályt, mely a forgalom könnyű lebonyolításának útjában áll s e célra olyan közlekedési hálózatot teremt, mely egy ország minden vidéke számára megszerzi a legkedvezőbb közlekedési lehetőséget. Ismételjük itt a legkedvezőbb közlekedési lehetőségeknek bevezetőben említett tulajdonságait : megbízhatóság, pontosság, szabályszerűség, az áru, illetve a kereslet igényeinek megfelelő gyorsaság és olcsóság. Az a közlekedési hálózat, amely mindezekkel a tényezőkkel rendelkezik s azonkívül fejleszthető is, olyan szállítást szolgáltat, amely az árucserét a legnagyobb mértékben megkönnyíti. A biztonságot, szabályszerűséget és a kellő gyorsaságot a szállításban mindenkor össze kell kapcsolni a viteldíjak lehető legnagyobb mértékű lecsökkentésével a célból, hogy a forgalom növelése s ennek következményeképen a gazdasági élet fejlődése elérhető legyen. A szállítási költségek csökkentése úgyszólván a mértéke a forgalom tökéletesítésének ; azt értve ez alatt, hogy a fuvardíj leszállítása fokozza a versenyképességet a meglevő piacokon, de egyben lehetővé teszi távolabbi piacok megszerzését, vagyis növeli a fogyasztóterületet. Ezt a hatását egyes közgazdák elméletben úgy fejezték ki, hogy az áruk értékesítésének lehetősége négyzetes arányban nő a szállítási költségek csökkenésével. A szállítási költségek csökkentésének a forgalom emelésére gyakorolt hatását a következőképen is igazolhatjuk. Az árucsere mozgatója az a különbözet, mely a forgalomba kerülő anyag árában a termelés helyén és a fogyasztópiacon mutatkozik. E mozgatóerővel szemben mutatkozó ellenállás a termelőtől a fogyasztóig