Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - V. Dr. Einwachter József: A Boulder-gát

54 Ezek önmagukban is igen tekintélyes alkotások. A felső elzárótöltés, amihez 435,000 m

3 föld és 120,000 m

3 sziklaanyagot használtak fel, 30 m magas. A töltés a vízfelőli oldalon betonlefedést kapott, amelyet a töltés lábánál lehajtott Larssenszádfalba kötöttek be, míg a levegőfelőli oldalt csupán fejtett kővel burkolták. A töltés koronája 4 m-rel magasabb, mint a legnagyobb árvíz szintje. 3 ábra. A Boulder-gát és a hozzátartozó művek helyszínrajza és hosszmetszete a folyó tengelyében. Az alsó töltés csak 18 m magas. Levegőfelőli oldalát szintén terméskővel rakták ki, míg az alsó, vízfelőli oldalon kisebb, 16 m magas sziklatörmelékgátat helyeztek eléje. Mindkét gát még a legnagyobb júniusi árvíz előtt készült el s így, minthogy ezen munkálatokkal egyidőben a jobbparti két alagút is elkészült, az építési programm első része másfél év alatt, tehát egy évvel korábban elkészült, mint ahogy tervezték. A két töltés egymástól való távolsága 655 m. Építésükhöz természetesen a munkagödörből és az alagutakból kifejtett anyagot is felhasználták. A munkagödör víztelenítése 600 m

3/sec teljesítményű szivattyúteleppel történt, amely a vizet az egyik jobbparti alagútba nyomta. A munkaprogramm első fázisához tartozott még a munkagödörhöz vezető utaknak, felvonóknak, emelő drótkötélpályának, betonkeverőtelepeknek és anyagtelepeknek megépítése is, hogy így a tulajdonképeni gáttest munkája fennakadás nélkül megindulhasson. A gát méretezése és statikai vizsgálata. A gát koronáját +376 m, a duzzasztott vízszint pedig +375 m tengerszínfeletti magasságra tervezték. (Lásd 4. és 5. ábrákat.) Minthogy a kisvízszint