Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - V. Dr. Einwachter József: A Boulder-gát

55 + 197 m, a duzzasztási magasság +178 m lesz. A mederfenék +195 m-en fekszik s így a szabad falmagasság 181 m. A szikla fenékszintje +1G3 m, tehát bekötés nélkül a falmagasság 213 m, míg a sziklába épült alappal együtt 220 m. A gát keresztmetszetben mért alapéle 198 m hosszú. A gát koronája 13-7 m széles és 360 m hosszú, akisvízi meder szélességében mérve pedig 90—100 m. A gát tengelyének görbületi sugara 152 m, középponti szöge 135°. A gátat, mint íves támfalat fgraviti archdam) méretezték, biztonságból azonban az íves kiképzésből folyó kedvezőbb erőhatást figyelmen kívül hagyták, vagyis a víznyomással szemben kizárólag a gát önsúlyát vették, mint aktív működű erőt. A tervezésnél, melyet a denveri Bureau of Reclamation végzett, minden olyan körülményt számításba vettek, mely az erőjátékok szempontjából ilyen nagy gátnál felléphet, így : a vízfelhajtó erőt, a pórusokat kitöltő víz nyomását, hőmérsékleti változások, a beton zsugorodása, a nyíróerők okozta deformációk és alapelváltozások, a plaszticitásnak és a keresztirányú kiterjedésnek, megnyúlásnak a hatását stb. A keresztmetszetben fellépő feszültségek megállapításánál a Stevenson (reekben (California) végzett modellkísérletek eredményeit is felhasználták. A gát sugárirányú keresztmetszete a szokásos háromszög-alaktól eltérőleg úgy a víz-, mint a szárazföld felőli oldalon görbevonalú, mert így statikailag kedvezőbb. A faltestben fellépő feszültségi viszonyokat a 4. számú ábra mutatja. Tudvalévő s ez az ábrán is kitűnik, hogy üres medence esetében a maximális normálfeszültségek a vízfelőli oldalon lépnek fel, míg telt medence esetében a levegőfelőli oldalon. Ugyanis, míg az egyik esetben a fenéken a szélső szálakban fellépő feszültség 38 és 44 kg/cm

2, addig ez telt medencénél 39 és 56 kg/cm

2. Látjuk tehát, hogy a normálfeszültségek legnagyobb értéke a 40 kg/cm

2-t nem haladja meg. Ez a különbség még jobban kidomborodik, ha a keresztmetszetben fellépő főnormálfeszültségek értékeit határozzuk meg. Míg ugyanis a görbevonalú kiképzésű gátnál a főnormálfeszültségek legnagyobb értéke a 40 kg/cm

2-t nem lépi túl, addig ezek a háromszögalakú keresztmetszetnél 53 kg/cni

2-x-e emelkednek. Ehhez járul még az a körülmény is, hogy az I. számú profil 21,300 m

2 keresztmetszeti területével szemben a II. számúé 22,100 m

2. Összehasonlítva ezeket a területeket a ^ß=0-73-nak megfelelő minimális elméleti háromszögterülettel, azt látjuk, hogy az I. számú metszet 18%-kal, a IT. számúé 22%-kal nagyobb a felvett elméleti minimális értéknél. Az I. számú profi! tehát gazdaságosabb is. Az a tény, hogy a főnormálfeszültségek legnagyobb mértékei a levegőfelőli oldalon lépnek fel s bogy azok értéke annál nagyobb, minél laposabb a falsík hajlásszöge, arra késztette a tervezőket, hogy a levegőfelőli oldalt domborúan képezzék ki. Igaz ugyan, hogyha ez utóbbi esetben a gát testéből egy kis négyszöget képzelünk kivágva, akkor ezen elemi rész határoló oldalai már nem párhuzamosak s Főnormálfeszültségek 4. ábra. A gátszelvény statikai vizsgálata.