Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - V. Dr. Einwachter József: A Boulder-gát

52 2. Az állam építi ki a gátat, de az erőtelepet és annak felszerelését magánosok vállalják, akik az államnak csak a fogyasztott víz használatát fizetik meg. 3. Az állam vállalja az egész telep létesítését, azt fel is szereli, üzemben azonban bérlők tartják, akik az egész telepet, vagy annak egységeit bérlik. A magánérdekeltek rögtön szembehelyezkedtek az óriási telepnek állami kezelésbe vételével, viszont az államnak kötelessége volt, hogy a magánérdekekkel szemben a köz érdekeit megvédje. Az elektromos áram átvételét, annak hasznosítását s így a telep üzemét is Los Angeles városa és a Southern California Edison Сотр. vállalta magára. Ilymódon az egész mű 50 évi amortizációja biztosítva volt. A bérlőtársaság az elsőrendű áramért kWh-ként 0-00163 dollárt (0-8 fillér) fizet, míg a másodrendűért csak 0-0005 dollárt (0-25 fillér). Az államnak évi átlagos bevétele így az elsőrendű áram után 6.550,000 dollár, míg a másodrendűért mintegy 650,000 dollár. A telep ilymódon 50 esztendő alatt mintegy 361 millió dollár jövedelmet hoz, amelyből csak 166-5 millió haszon. Ezen úgy osztoznak majd meg, hogy 62%%-ot (104 millió dollár) az Egyesült-Államok kapnak, míg a fennmaradó rész (61-5 millió dollár) Arizóna és Newada között oszlik meg egyenlő arányban, ami számukra egyenként évi 620,000 dollár jövedelmet jelent. Az Egyesült-Államokat illető 104 millió dollárból 37-5 millió dollárt árvédelmi költségek címére írnak, míg a többi 66-5 millió dollárból külön Colorádó-alapot fognak létesíteni. A termelt áram 18—18%-ára Arizóna és Nevada államok tarthatnak igényt, 36%-ra a Metropolitan Waterdistrikt, 19%-ra Los Angeles és a kisebb városok, míg a megmaradó 9%-ot a S. С. E. Сотр. fogja használni. Az elosztóhálózatot maguk a vállalkozók építik meg és tartják fel. A bérlőtársaságot a központi belügyi kormány által kijelölt biztos fogja ellenőrizni. A Metropolitan Waterdistrict, amely Los Angelest és még más 13 várost lát el vízzel, minden elvezetett acre foot,

1 azaz 1235 m

3 vízért 0-25 dollárt fizet, ami szintén évi 220-000 dollár bevételt jelent. Ügyanennek a vízmennyiségnek az ára, ha a turbina tengelyén halad át, 0-75 dollár. Öntözővízért az öntözőtársulatok az államnak nem fizetnek, minthogy a vízhasználat joga a parti tulajdonosokat egyébként is megilleti s lia nem használnák azt fel, úgy az amúgy is ingyen jutna Mexikó tulajdonába. Az Ali Americancsatorna költségeit természetesen a társulatba tartozó birtokosok fizetik s így az, üzemi költségeket is, tekintet nélkül arra, hogy valaki használja-e az öntözővizet vagy sem. Miután az új gát és a vele kapcsolatos művek gazdaságossága biztosítva volt s a használati jogokat törvényileg szabályozták, hozzáfoghattak a jelen idők legnagyobb alkotásának, a Boulder-gátnak megépítéséhez. A versenytárgyalásokra beérkezett ajánlatok közül a legolcsóbb ajánlat magára a gátra 48-891 millió dollár volt. A munkákat még 1931. év tavaszán ki is adták. A gát és erőtelep építési időtartamát 7 évre szabták meg és a munkák mai menete mellett azok 1936—37. évre be is fejeződnek. 1 Egy „acre foot" az a vízmennyiség, amely egy acre (4047 m

2) teriiletet egy láb (0-305 m) magasságban elborít.