Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - V. Dr. Einwachter József: A Boulder-gát

51 (2. számú ábra). A termények legnagyobb része lucerna, gyapot, zöldségfélék és gyümölcs. Egy acre (1140 négyszögöl) évi lucernahozama ilyen öntözött területen 70—100 q. Az egész Colorádó-tervezet előirányzott költségei : 1. Völgyzárógát 70-6 millió dollár 2. Erőtelep 38-2 ,, 3. Ali American Canal 38-5 ,, ,, 4. Kamatveszteség és egyéb kiadások 17-7 ,, ,, Összesen 165-0 millió dollár. A vízhasználati jog kérdése. Mihelyt a Colorádó-tervnek híre ment, az érdekelt államok : Wyoming, Utah, Colorádó, Newada, Üj-Mexikó, Arizona és California rögtön megmozdultak, hogy érdekeiket biztosítsák. Különösen a Colorádó-folyó felső folyásához tartozó államokat érintette közelről a tervezett megoldás, mert jövőbeni elsőbbségi jogaikat ezzel elvesztették volna, jóllehet a Colorádó vizét 80%-ban az ezen államok területén hullott csapadék szolgáltatja. Az érdekellentétek kiegyenlítése nem volt könnyű, mert a felsorolt államokra nézve a víz elsőrendű létfeltételt jelent. Megnehezítette ezt az a körülmény is, hogy míg hat állam törvénye szerint a víz parti tulajdont képez, addig California a parti tulajdonjog mellett a közszükségletet is a jogalapok közé sorolta. Hosszas tárgyalások után 1922-ben Herbert Hoover, akkor kereskedelemügyi államtitkár elnöklete alatt Santafé-ben olyan megállapodás jött létre, mely szerint a Colorádó várható évi, közel Í9-8 milliárd m

3 vízhozamából 9-3 milliárd m

3-t a négy felső állam : Wyoming, Utah, Colorádó és Új-Mexikó hasznosíthat, míg további 9-3 milliárd m

3 az alsó szakasz három állama : Nevada, Arizona és California között oszlik meg olymódon, hogy ha a jövőbeni fejlődés ezt szükségessé teszi, a fennmaradó 1-2 milliárd m

3-re is ezen államok tarthatnak igényt. Meglévő vízhasználati jogokat ez a megállapodás nem érintett. A megoldáshoz hat állam hozzájárult, de Arizona nem, egyrészről a Gila-folyó bevonása miatt, másrészt, mert California az Ali American-csatorna kiépítésével máris elsőbbségi jogokat biztosított magának. Arizona később a megállapodást annak törvénnyé emelése után sem fogadta el és így történt azután az a furcsa eset, hogy amikor a californiai Metropolitan Waterdistrict vízkivételi művének és az ezzel összefüggő duzzasztóműnek, a Parker-dam-nek építéséhez hozzáfogott, Arizona katonaságot rendelt ki, hogy a Colorádó balpartján, mint saját területén a kaliforniai mérnökök munkáját megakadályozza. A munkák végrehajtását ezért az Egyesült-Államok kormánya vállalta magára, minthogy csak neki van joga bármely állam területén a víz hasznosítását szolgáló műveket létesíteni. Az amerikai elsősorban üzletember, ezért az egész Colorádó-tervezet törvénybe iktatása előtt előbb tisztázni kellett annak gazdaságos voltát és üzleti hasznát. Ezt az erőtelepek által termelendő áram értékesítésével akarták biztosítani. Erre háromféle megoldás kínálkozott : 1. Az állam építse ki a gátat és az erőtelepet, helyezze és tartsa azt üzemben és adja az áramot a kapcsolóról. 4*