Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
497 talaj súlyszázalékában kifejezett víztartalom, ahol a növények már elhervadnak. Briggs és Shantz, valamint mások vizsgálatai szerint a nedvszívóképesség Г5—2-szeresével egyenlő. A holtvíz közelítő kiszámítására szolgáló egyszerű módszerről majd a gyakorlati részben bővebben szólunk. A természetes talajokban azonban a szilárd anyagot körülvevő tér korlátolt. Tehát a talaj csak annyi vizet vehet fel, amennyit a természetes hézagtérfogat megenged. Azonkívül itt már a víz mozgására is tekintettel kell lennünk. Éppen ezért a természetes talaj nedvességi állapotának vizsgálatánál még sokkal több tényezőt kell figyelembe vennünk, mint a talaj ilyen természetű, csak annak anyagával és finomabb szerkezetével összefüggő sajátságainak ismertetésénél. Ha a talaj összes feszültségmentes hézagterét víz tölti ki, ez a víz összefüggő és csak hidrosztatikai nyomás alatt áll, úgy talajvízről beszélünk. A talajvizet tartalmazó rétegekben már a víz felhajtó ereje is érvényesülhet. A talajvíznek talajtani szempontokból különösen akkor van nagy jelentősége, ha sekélyen (1—2 m) megtalálható. Hasznos a talajvíz annyiban, hogy egyrészt belőle a hajcsövesség révén a víz a felsőbb talajrétegekbe felhúzódik s így az ott előálló vízveszteséget pótolja, másrészt pedig azért, mert a felszínen beszivárgó víz lefelé haladását lassítja. Káros lehet a túlsekélyen megtalálható talajvíz azért, mert a belényúló gyökérzet levegőt nem kap és így az anaerob (levegőtlen) körülmények között a legtöbb növény gyökérzete sínylődik vagy elhal. Sókban, különösen nátriumsókban gazdag talajvíz azért káros, mert száraz időben a kapilláritás révén a felszínre jutó talajvíz a talaj magasabb rétegeibe szállítja a sókat. Hogy némely esetben milyen sok só lehet oldva a talajvízben, arra a következő táblázatban néhány példát mutatok be. VIII. TÁBLÁZAT. Hortobágyi talajvizek kémiai összetétele Sík Károly elemezései. be 1000 cm 3 vízben van Egyenértékszázalékban kifej ezve S -o3 / S m g szilárd maradék io5°-on szàr'tva mg-egyenérték Kation Anion N er. О VI / S m g szilárd maradék io5°-on szàr'tva Ca/2 Mg/2 кNa" HCO,' Cl' so 4" .. 1 .. Ca/2 Mg/2 KNaHCO,' Cl' so 4" 1. 2-5 11-907 9-73 36-05 0-05 141-96 14-03 175-52 4-62 5-2 19-2 0-03 75-6 7-2 90-4 2-4 2. 2-3 4-373 0-84 5-02 0-05 72-96 39-82 39-45 0-09 l-l 6-4 0-1 92-4 50-2 49-7 0-1 3. 2-5 2-859 0-78 2-71 0-04 48-04 30-27 20-85 0-84 1-5 5-3 0-1 93-1 58-3 40-1 1-6 4. 2-5 0-858 0-99 1-37 0-05 13-25 14-05 2-43 nincs 6-3 8-8 0-3 84-6 85-3 14-8 nincs A talajvíz szintje fölött kezdődik az úgynevezett kapilláris víz. Ez szorosan összefügg a kapilláris (hajcsövességi) jelenségekkel. Száraz talajból kivágott oszlop vízbe mártva, bizonyos idő múlva szemmel láthatólag a szabad vízszint fölé szívja a vizet. Minthogy ezt a jelenséget hajszálcsöveknél, úgynevezett kapillárisoknál •észlelték szabatosan először, innen ered a talaj sajátságának e megjelölése is. A talaj zeg-zúgos és egymással összefüggő nagyszámú hézaga képezi a hajszálcsöveket. A hajszálcsövek rendkívül változó méretűek és irányúak, iigyhogy a kapilláris emelkedés magasságának elméleti kiszámítása csaknem lehetetlen. Durvább szemcséjű homokoknál azonban bizonyos mértékig ki lehet számítani a kapilláris emelkedés magasságát a mechanikai összetételből és a hézagtérfogatból. Finomabb Vízügyi Közlemények 32 I
