Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása

498 szemcséjű anyagoknál, különösen agyagos talajnál azonban csak kísérleti úton tudjuk meghatározni a kapilláritást. Minden talajkapillaritási kísérletnek azonban, melyet a laboratóriumban végzünk, az a hibája, hogy a talaj természetes szerkezetét szétrombolva, mesterséges rendszeren végezzük a vizsgálatot. Ennek ellenére az úgynevezett kapilláris vízemelés elég jellemző sajátsága a talajnak. Kapilláris víz­emelés alatt azt a cm-ben vagy mm-ben kifejezett emelkedési magasságot értjük, amelyre a 2 mm-es szitán átszitált légszáraz talaj legalább 20 mm átmérőjű üveg­csőbe mérsékelt ütögetéssel lerázva, bizonyos idő múlva a vizet felszívja. Ez a szám­érték az így előkészített talajnak anyagi jellemzője. Homoktalajoknál az ismételt meghatározások igen jól megegyeznek, kötöttebb talajoknál nagyobb eltéréseket (20—25%) is találunk. Mivel azonban a különböző talajok kapilláris vízemelése sok száz százalékkal térhet el egymástól, jellemzésükre az említett hibahatár dacára is igen jól használható. A víz felszívódásának sebessége és végső magassága jellemző az egyes talajokra, ezért meg szokták figyelni mind a kettőt. Vageler 3 0 felállított egy hiperbolikus egyenletet, mely szerint a végső emelkedési magasság, H és a t v t 2 • • • • tn időkben észlelt h v h 2 . . . . hn emelkedési magasságok között a követ­kező összefüggés van : h t H t+qH Homokoknál a legkisebb, minél kötöttebb a talaj, annál nagyobb. A q az egyes talajokra jellemző állandó. Az emelkedés mindenkori sebessége a fenti egyenlet első differenciálhányadosa t szerint : 7J r r„ qH 2 dt~ (t — qH) 2 Ennek az egyenletnek segítségével t 1 és t 2 időben észlelve h-t, H kiszámítható, í x-nek rendesen 20 (esetleg 25), míg í 2-nek 100 óra időtartamot szoktak választani. Néhány adatot a következő táblázatban tüntetünk fel. IX. TÁBLÁZAT. Talaj 5 h mm-ber 20 100 H mm-ben h 2 0- és h 10 0-ból számítva 1000 q Talaj óra múlva H mm-ben h 2 0- és h 10 0-ból számítva 1000 q Homoktalaj, Nyírlugos 381 421 455 478 0-67 Homoktalaj, Mezőcsát 290 376 507 555 1-72 Homokos válvog, Mezőcsát 152 285 450 533 3-27 Vályog, Hajdúböszörmény 177 281 415 471 28-7 Vályog, Tiszalúc 170 282 498 616 38-5 Nyirok, Mezőkövesd 154 288 421 476 27-4 Nehéz agyag, Mezőtárkány 85 170 314 398 67-4 Réti agyag, Mezőcsát 47 85 126 143 95-7 Szikes agyag, Mezőcsát 0 7 13 16 1619-0 3 0 Vageler : Kationen- und Wasserhaushalt des Mineralbodens (Berlin, J. Springer) 129. о. A kapilláris vízmozgás exponenciális törvényszerűségre vonatkozólag 1. Janicseh (Jáky) József, Vízügyi Közlemények, XV., 1. szám. 53. és 54. old. (1933).

Next

/
Oldalképek
Tartalom