Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
496 Talajunkból tehát a répa a száraz talaj 30*2 súlyszázalékának megfelelő mennyiségű vizet nem tud felhasználni. Minthogy a talaj lehetséges vízkészlete 25—26% körül van, a répa ebben a talajban nem élhet meg. Bár a leírt számítási mód nem tökéletes, mert az adszorbeált hidrogént nem vesszük tekintetbe, ami savanyú talajoknál elég jelentős hibát okozhat, mégis az eddig az egyetlen módszer, amellyel a talaj nem hasznosítható vízkészletéről okozati összefüggések alapján felvilágosítást kaphatunk. Nagyon savanyú és erősen humuszos talajoknál célszerűbb a higroszkóposságot Mitscherlich szerint meghatározni és belőle a holtvizet Vageler szerint számítani. E számítás helyességét közvetlen hervadási kísérletek is igazolják. Vageler és Alten 2 8 a most leírtnál lényegesen egyszerűbb, bár kevésbbé pontos, de a gyakorlatnak mégis megfelelő számítási módot használnak. A higroszkóposságot, amelyet vagy Mitscherlich szerint meghatároznak, vagy az adszorbeált bázisokból kiszámítanak, megszorozzák egy A tényezővel, amely a Wy kiszámításához használt egyenlethez hasonló összefüggés görbéjéből, mint t, azaz a gyökér (-ozmózis) nyomás függénye leolvasható. Ezáltal kapják a sómentes vízburoknak megfelelő mennyiségű holtvizet, míg a sók által lekötött holtvizet a 33-6 (Na + К + Mg!2) = súlyszázalék holtvíz (a sók miatt) összefüggésből számítjuk, ahol Na, K, Mg/2 a 100 g száraz talajban lévő sók katiónjainak mennyiségét jelentik mgegyenértékben, míg л a növény gyökérnyomása atm.-ban. Ebben az esetben az A tényező Г8, a nedvszívóképesség 8'2%, tehát a holtvíz : 7. ábra. A holt víz számításához használt A tényező függése a gyökérnyomástól. — Fig. 7. Die Abhängigheit des zur Berechnung des toten Wassers benutzten Faktors A vom Wurzelsaugdruck. Vageler után. Holtvíz (%) = Ну X А 336 (Na + К + Mg/2) т gyökér 33-6 8-2.1-8+-—Х 7-35=31-3% 10 tehát előbbi számításunkkal csaknem megegyező eredmény. A növény által abban az esetben hasznosítható víz tehát, ha a talaj a minimális vízkapacitás mértékéig telítve van vízzel, egyenlő a minimális vízkapacitás — holtvíz. Egyes igen magas gyökérnyomású növények, például bizonyos Atriplex-félék 2 9 rendkívüli módon ki tudják használni a talaj vízkészletét. Az V. táblázatban a minimális vízkapacitás adatai mellett feltüntettem a holtvíz és a hasznosítható víz mennyiségét is, jól látható, hogy a legkedvezőbb viszonyokat e tekintetben a vályogtalajoknál találjuk. A ,,holtvíz" fogalma az angol és amerikai irodalomban már régen szerepel, mint az úgynevezett hervadási együttható („wilting coefficient"), vagyis az a száraz 2 8 Alten: Die landwirtschaftliche Versuchsstationen. 115. köt., 3—6. füzet, 314. oldalon. 2 9 Rüssel : Boden und Pflanze. 318. old.
