Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása

493 cséjű, tehát nagyobb felületű (kötöttebb) a talaj, annál nagyobb a nedvszívóképessége. Ha sok humusz van a talajban, akkor az a nedvszívóképességet a felülettől függetlenül erősen növeli. A VI. táblázatban összeállítottam néhány talaj nedvszívóképességét növekvő kötöttség szerint. VI. TÁBLÁZAT. Nedvszívóképesség Agyagos rész (0.002 mm.-nél Mitscherlich az adszorbeált kisebb átmérőjű Minta szerint bázisokból szemcsék) mennyimeghatározva számítva sege s ú 1 y százaié к ban МНЕ í* Humuszos könnyű homok .... 1-53 1-13 6-4 „ kötött homok 3-00 2-15 9-8 Kilúgozott szikes vályog 3-82 3-10 19-1 Humuszos könnyű vályog .... 4-74 4-42 15-3 vályog 8-37 0-04 19-3 Szikes agyag (B-szint) 10-74 8-22 48-3 Nehéz humusztalan agyag (nyirok) 11-00 8-77 46-9 Erősen humuszos nehéz réti agyagtalaj 13-07 10-16 36-5 A régebbi felfogás szerint a nedvszívóképesség a talajszemcsék felületén adszorbeált vízmolekulák mennyiségét jelenti. Nagysága tehát a talajszemcsék összes felületének mértéke. Azonban már az adszorpciós komplexum tárgyalásánál megemlítettem, hogy a talajszemcsék felületén adszorbeált ionok a száraznak feltételezett szemcse felületén minőségüktől és mennyiségüktől függően bizonyos mennyiségű vizet kötnek magukhoz. Felmerülhet tehát az a kérdés, hogy nem eredhet-e a nedvszívóképesség legnagyobb része a hidrátburok kialakulásából. Ezt a feltevést kísérletek igazolják. Meg lehetett állapítani, hogy a higroszkóposság nagyobb részét (legalább is 6—8% humusznál többet nem tartalmazó talajoknál), az úgynevezett hidrátburok vize alkotja. Az errevonatkozó adatokat szintén a táblázatban tüntettem fel. Látjuk, hogy a könnyebb és kevés humuszt tartalmazó talajoknál a nedvszívóképességnek az adszorbeált bázisokból számított értéke a kísérletileg talált értékkel tűrhetően megegyezik. Kötött vagy erősen humuszos talajoknál a megegyezés rosszabb, de a nedvszívóképesség 70—80%-át még mindég a hidrátburok vize alkotja. Erősen kötött és finom pórusú talajban az úgynevezett kapilláris kondenzáció is szaporítja a higroszkópos víz mennyiségét. Ennek a jelenségnek magyarázatára fel kell tételeznünk, hogy az adszorbeált ionok bizonyos mértékig úgy viselkednek, mintha a hidrátvízben oldva lennének. A hidrátvízben idegen sót feloldani nem lehet, benne az adszorbeált ionok ozmózisnyomást mutatnak. Éppen ez az ozmózisnyomás okozza, hogy adott vízgőznyomású térbe helyezve, a talaj mindaddig vesz fel vizet, míg az adszorbeált ionok hidrátburkának gőznyomása a tér gőznyomásával egyenlővé nem vált. (Az ozmózisnyomás