Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
489 érintkeznek. Ez azonban csak igen erősen adszorbeáló talajoknál okoz eltérést, azért a fent definiált minimális hézagtérfogat gyakorlatilag azonos a teljesen kiszárított talaj minimális hézagtérfogatával.) A minimális hézagtérfogat a térbeli elhelyezkedés szempontjából stabilis állapotot jelent, amelynél jobban már a talaj szemcséi külső nyomás nélkül összeszorulni nem tudnak. Erősen kötött talaj mélyebb rétegeiben azonban a szemcsék anyagi természetű duzzadása a nyomás miatt esetleg nem mehet végbe és így a minimális hézagtérfogatnál kisebb térfogatot találhatunk. A feltalajban viszont gyökér- és rovarjáratok, valamint a műveléssel létrehozott morzsás szerkezet miatt a minimális hézagtérfogatnál jóval nagyobb térfogatokat találhatunk, az altalajban pedig a talajvíz szintjében a felhajtó erő miatt alakulhat ki egy labilis egyensúlyi állapotnak megfelelő, a minimálisnál nagyobb hézagtérfogat. Azonban mindig vegyük figyelembe, hogy a minimális vízkapacitásnál lényegesen nagyobb mennyiségű víznek megfelelő hézagtérfogatnál a nedves talaj igen könnyen megszűnik talajnak lenni és sárrá, vagyis sűrű szuszpenzióvá alakul. A következő táblázatban összeállítottam egy művelt és egy nem művelt szikes talajszelvényben talált természetes és minimális hézagtérfogatokat, térfogatszázalékban és 100 g. szárazanyagra cm 3-ben kifejezve. IV. TÁBLÁZAT. Mélység (cm.) Hézagtérfogat (térfogat °/ 0) Hézagtérfogat (cm 3 100 g szárazanyagra) Mélység (cm.) a) termett talajban b) minimális hézagtérfogat a) termett talajban b) minimális hézagtérfogat Szikes szántó : 5—-11 44-5 37-0 30-8 22-3 28—34 36-8 31 '2 22-4 17-2 64—70 38-6 34.7 24-2 20-2 Szikes legelő : 0—6 50-2 42-4 38-8 28-0 11—17 48-7 30-5 36-5 16-7 25—31 40-2 34-0 25-9 19-6 64—70 34-9 36-8 20-6 22-1 108—114 31-8 34-7 17-9 20-2 135—141 35-1 29-6 20-8 16-0 Mint látjuk, a feltalajokban talált természetes hézagtérfogatok lényegesen magasabbak a minimálisnál, míg a mélyebb rétegekben a minimális körüli vagy annál alacsonyabb hézagtérfogatokat találunk. A szikes legelő altalajában 140 cm mélyen pedig már az időkénti talajvíz felhajtó hatását látjuk : a természetes hézagtérfogat nagyobb a minimálisnál. Minthogy a hézagtérfogat nagysága a víz áteresztőképességénél igen nagy szerepet játszik, még csak a feszültségmentes hézagtér jelentőségét kell elmondanom. Zunker 2 1 a természetes vagy minimális hézagteret látszólagos hézagtérnek nevezi. 2 1 Zunker, Handb. d. Bodenlehre, Bd. VI., 81. old. ff.
