Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása

490 ^ talaj részecske _ ^feszültségmentes ' hézag fér (i/ízzei

hwtve] -hidrái-burok 4. ábra. — Fig, 4, (Zunker nyomán), A feszültségmentes hézagteret pedig a következőképen határozza meg: wh Vo =v—— (1—V-)

s 1000 Ebben a képletben p

0 a feszültségmentes, p a látszólagos hézagtér, W

h higroszkóposság és s a talaj szilárd anyagának piknometrikus úton vízben meghatározott sűrűsége. A víz szabad mozgása csak a feszültségmentes hézagtérben mehet végbe. Vageler

2

2 szerint fenti képletben a w

A-nak Г5—2 szeresét kell számításba venni. Nagy nedvszívóképességű altalajokban a feszültségmentes hézagtér zérus felé konvergálhat s így ezek alagcsövezéssel nem vízteleníthetők. Azért fontos a feszültségmentes hézagtér ismerete. d) A talaj viselkedése vízzel szemben. A víz a talajban kétféle állapotban van jelen : Mint kémiailag kötött víz a talajt alkotó ásványi és szerves anyagokban és mint úgynevezett talajnedvesség. (Zunker

2

3 szerint „földalatti víz", Unterirdisches Wasser"). A talajnedvesség eltávozik, ha a talajt 105 C°-on huzamosabb ideig szárítjuk, a kötött víz azonban nem. A növények csak a talajnedvesség egy bizonyos részét képesek felhasználni. A talajnedvesség különböző állapotainak leírásánál célszerű külön tárgyalni a talajnak, mint anyagnak viselkedését a vízzel szemben és külön a termett (természetes helyén lévő és természetes szerkezetű) talajét. A talaj minőségétől és finomabb szerkezetétől (koagulációs állapotától) függően meghatározott eljárás szerint kezelve, bizonyos mennyiségű vizet vissza képes tartani. Rendesen úgy járunk el, hogy lemért mennyiségű száraz talajt fölös mennyiségű vízzel jól összekeverünk és az így létrejött talajpépből a talaj által meg nem kötött vizet alkalmas edényben centrifugálással vagy szivatással eltávolítjuk. 2

2 Vageler, loo. cit. 3

3 Zunker, u. ott.