Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
473 III. Nitrátok : ezek közül rendesen a mészsalétrom (Ca (N0 3) 2) fordul elő. Nálunk a Nyírség egyes helyein száraz időben található. Vízben igen jól oldódik. IV. Foszfátok. 1. Apatit : Ca 3 (P0 4) 2(F, Cl, OH), kalciumfoszfát a leggyakoribb. Igen fontos ásvány, mert a talaj foszforsavkészletének legnagyobb részét képviseli. Savak megtámadják. 2. Vivianit: F c 3 I I(P0 4) 2.8H 20, vasfoszfát. Tiszta állapotban fehér színű, azonban a levegőre jutva, megkékül. Jellemző színű foltjai rosszul átszellőzött, állandóan nedves talajra utalnak. Lápok altalajában igen gyakori. V. Szulfátok : 1. Gipsz : CaS0 4.2H 20- Igen gyakori ásvány, különösen az Alföldön. Jellemző fecskefark-alakú ikerkristályokban, apró szemekben vagy sokszor egészen nagy (ökölnagyságú) gumókban fordul elő. Vízben közepesen oldódik. A növények szempontjából fontos. 2. Nátriumszulfát, glaubersó, Na 2S0 4+n. H 20 (n max = 12). Vízben igen könnyen oldódik,tehát csak száraz talajban található. Szikeseinknek szintén gyakori alkatrésze. 3. Magnéziumszulfát, keserűsó, MgS0 4. 7H 20. Budapest környékén, a Dunántúl több részén és az Alföldön gyakran előfordul. Vízben jól oldódik. VI. Kloridok. Nátriumklorid, konyhasó, NaCl. Szintén a szikesekben találjuk. VII. Szulfidok : Pyrit és melnikovit, FeS,. Levegőtől elzárt (redukciós) körülmények között gyakran képződik. Lápok, nedves réti talajok altalajában találjuk. VIII. Oxidok és hidroxidok. 1. Magnetit, Fe 30 4, mágnesvas. Nehéz fekete szemcséit könnyű felismerni, mert a mágnes vonzza őket. Könnyen elmállik vasrozsdává. 2. Limonit, barna vasérc Fe 20 3.n.H 20. Különféle víztartalmú alakj a vastartalmú ásványok mállásánál néha nagy mennyiségben keletkeznek (pl. a nyiroktalajokban ). 3. Bauxit, Al 20 3.2H 20 és a vele rokon aluminiumhidroxidok (diaspor, hidrargillit)különösen az úgynevezett laterittalajokban fordulnak elő. 7Ezenkívül különféle üledékes és tömeges (eruptiv) kőzetek törmelékét találhatjuk ebben a szemcsenagysági osztályban, amelyek a leírt ásványokból állanak. В.) a 0'002 mm-nél finomabb részben. I. Szilikátok. 1. Különféle agyagásványok. Általános összetételük Si0 2, A1 20 3, esetleg Fe 20 3 és MgO, kevés Ti0 2, Ca0,K 20 és Na 20, azonkívül változó mennyiségű víz. Mikroszkóp alatt amorfnak (alaktalan) látszanak, a röntgensugárral vizsgálva azonban kristályos szerkezetet mutatnak. Egy részük vízben megduzzad. Általában a kolloidok sajátságaival rendelkeznek : felületükön idegen anyagokat erősen adszorbeálnak, vízben felkeverve nehezen vagy egyáltalában nem ülepedő szuszpenziót, vagy épen kolloidoldatot alkotnak. Minthogy felületük igen nagy, a talaj életében igen fontos szerepük van. Különösen az úgynevezett báziskicserélődés jelensége az, ami jórészt ezekhez az agyagásványokhoz van kötve. Ezek az agyagásványok, amennyire meg tudjuk őket különböztetni, a következők : ' Later = tégla szóról elnevezve, mivel e talajok gyakran téglavörös színűek.
