Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
472 b) A talaj ásványi anyaga és kémiai összetétele. Az erősen humuszos, sokszor tiszta növényi maradványokból és humuszból álló tőzeg- és láptalajokat leszámítva, a talajt alkotó szemecskék főleg különféle ásványokból és kőzettörmelékből állanak. Mivel azonban a 0'002 mm-nél kisebb szemcsék képezik a talaj tulajdonképeni tevékeny részét, célszerűbb a 0'002 mm-nél durvább és finomabb mechanikai alkatrészek ásványtani összetételét elkülönítve tárgyalni. Az alábbi táblázatos összeállításban foglaltam összeatalajok ásványtani összetételét. A különféle vegyületcsoportokhoz tartozó ásványok csökkenő gyakoriság szerint vannak összefoglalva. A) 0002 mm-nél durvább részben. I. Szilikátok (kovasavat tartalmazó ásványok). 1. Kvarc : Si0 2. Egyik leggyakoribb ásvány. Némely homoktalajban a 0"002 mm-nél durvább rész 98—99 súlyszázalékát teszi ki. Kémiailag és mechanikailag is elég ellentálló. Lúgos oldatok azonban feloldják. 2. Földiátok : Ortoklász, KAlSi 30 8, Albit, NaAlSi 30 8, Anortit, CaAl 2Si.,O s. Plagioklászolc : albit és anortit változó összetételű elegyei. Szintén gyakran előfordulnak. Savanyú oldatok a földpátokat elbontják, legkönnyebben a plagioklászokat. Emiatt bomlásukkor bizonyos mértékig a talaj báziskészletét állandóan pótolják. 3. Csillámok : Muszkovit, kálicsillám : H 2KAl 3Si 30 1 2, biotit, vasmagnéziumcsillám К (Mg, Fe n) 3 (0H) 2 (AI, Fe 11 1) (Si 30 8). Szintén gyakoriak. Apró, a kitűnő hasadás miatt igen vékony lemezekre aprózódó fényes pikkelyeiket gyakran aranynak vagy ezüstnek nézik. Kémiailag elég ellentállóak, bázisaikat (K, Mg Fe 1 1) azonban szerkezetük és alakjuk megtartása mellett elég könnyen elveszítik. így sok helyütt a növény káliforrását képezik. 4. Amfibolok és jiiroxének : Sötétszínű, változó összetételű, könnyen elmálló szilikátásványok. Elmálásukkor rendesen sok vasrozsda (limonit) képződik. 5. Ritkábban vagy kis mennyiségben előforduló szilikátásványok : piros gránátszemcsék, sárga vagy barna titanit, zöld és barna olivin stb. II. Karbonátok, (szénsavas sók.) 1. Kalcit és aragonit. Mind a két ásvány kalciumkarbonát ; CaC0 3 (szénsavas mész). Talajokban különösen az első igen gyakori, részben kristályok, részben mikrokristályos szemek alakjában. Mint úgynevezett mészkonkréció is igen gyakori. Mint mészkövek törmeléke, némely talajban (rendzinák) csaknem tisztán az alkotja a durvább ásványi részt.Tiszta vízben kevéssé, szénsavas vízben jól oldódik. Mindenféle savanyú oldat könnyen feloldja. A növények táplálkozása stb. szempontjából rendkívül fontos. 2. Dolomit: CaMg(C0 3) 2 a belőle álló kőzeten létrejött talajokban igen gyakori. Sajátságai a kalcitéhoz hasonlóak, valamivel nehezebben oldható. 3. Szóda, nátriumkarbonát Na 2C0 3, a szikes talajok állandó alkatrésze. Mivel vízben könnyen oldható, csak száraz időben találjuk meg. (Szódakivirágzás, söpört sziksó.)
