Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
471 más tényezők is erősen befolyásolhatják. Mindenesetre azonban a mechanikai összetétel ismerete, különösen az előbb leírt alakban, a talaj megítéléséhez lényeges támpontot nyújt. Hogy milyen változatos a talajok mechanikai összetétele, arra szolgáljon például a mellékelt összeállítás, amely a borsodi nyilt ártér különböző pontjain vett talajminták mechanikai összetételét mutatja. II. TÁBLÁZAT. Talaj Vízben i szapolva Li 2CO 3-oldatban iszapolva Szerkezeti tényező Talaj 2*0—0*2 0-2— 0-02 0*02—• 0*002 < 0-002 2-0—0*2 0*2— 0*02 0*02 0*002 •<0*002 Szerkezeti tényező Talaj mm. átm. szemcse °/ 0-ban mm. átm. szemcse °/ 0-ban Szerkezeti tényező Homok 44-6 43-5 8*8 31 42*0 43*5 8*1 6*4 52 Homokos vályog 14-3 51-9 28-5 5-3 13*6 46*9 21*2 15*3 65 Vályog 0-9 60-6 32-8 5-7 0*8 34*3 42*0 22*9 75 (Réti) agyag 01 42-1 39-5 18-3 0*1 17*7 28*7 53*5 65 A talajok képződésének feltételeit a mechanikai összetétel bizonyos szempontból visszatükrözi. Az ártereken például olyan helyeken, ahol az áradáskor bejutott víz sokáig visszamarad, mert az élővíztől mintegy küszöbbel van elzárva, főleg az agyagos rész fog leülepedni. A durvább szemcsék tudniillik a küszöbnél megakadnak, mert a víz áramlási sebességének hirtelen csökkenése miatt tovább lebegve maradni nem tudnak. Az agyagos rész azonban kis áramlási sebesség mellett, sőt nyugalomban levő vízben is sokáig lebegve képes maradni és így a küszöb mögött lévő elzárt területen, ahonnan a víz lefolyni normális körülmények között nem tud, le fog ülepedni. Ezt mutatja például a 2. táblázatban lévő réti agyag összetétele. Viszont ha eolikus, tehát szél által telepített kőzeten, például löszön alakult ki a talaj, a mechanikai összetételben a 0'2—0'002 mm átmérőjűWészecskék fognak uralkodni, mivel az ennél durvábbakat a szél nem igen képes messze szállítani, az ennél finomabbakat pedig igen messze elhoidja, úgy hogy például sík teiiileten, ahol a szélsebesség nagyjából állandó, a 0-002 mm-nél kisebb szemcsék nem tudnak leülepedni, különösen azért, mert a csapadék is kevés. Ezek tovább vándorolva, a nedvesebb és csendesebb éghajlati régiókban, tehát hegységek lábánál vagy a tengerparton ülepednek le. Viszont a száraz területek folyóártereinek szárazra került durvább üledékeit a szél kiszitálja és felépíti belőlük a folyók parti dünáit, amelyekben már a durvább homokos frakciók felé tolódik el a mechanikai összetétel. Ebből a ne^hány kiragadott példából is láthatjuk, hogy a mechanikai összetétel meghatározásának nemcsak a talaj fizikai sajátságainak megítélése, hanem a talaj keletkezési feltételeinek elbírálása szempontjából is nagy jelentősége van. A mechanikai összetétel grafikus ábrázolása kéidésében ismét utalok Jálcy és Lampl munkáira, ahol ez a kérdés részletesen ismertetve van.
