Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - I. Fáy Andor: A magyar szikesek növényzete
A MAGYAR SZIKESEK NÖVÉNYZETE. írta: FÁY ANDOR. A Földtani Intézet megállapítása szerint a Duna és Tisza magyar alföldi medencéjében mintegy 622,800 kat. holdat foglalnak el azok a területek, amelyeket a peremhegységek nátriumtartalmú ásványainak (plagioklasz stb.), illetve az ilyeneket tartalmazó kőzeteknek (riolit, andesit stb.) elmállásával mozgósított és a medence kellő lefolyás nélküli részein összegyűlt különféle sók és nátriumos komplexumok az értékes gazdasági és erdei növények tenyészetére többékevésbbé alkalmatlanokká tettek és amelyeket a „szikesek'- gyűjtőneve alá foglalunk össze. A 622,800 kat. hold körüli összes szikeseinkből körülbelül 127,800 kat. hold túlnyomóan agyagos szikes a Tisza jobbpartján van, 22,000 kat. hold a Dunántúl, míg a legtöbb agyagos, — nagyrészben oszlopos szerkezetű —, szolonec jellegű szikes a Tisza balpartjára esik 292,000 kat. holdra becsült területtel. A Duna—Tisza-közének szikes területe meghaladja a 180,000 kat. holdat, amely területből azonban csak a Duna medencéjébe eső részen találunk agyagos szikeseket, míg a Tisza vízgyűjtő medencéjébe eső Duna-—Tiszaközi területeken az úgynevezett szerkezetnélküli homokos, meszes, szódás szikesek uralkodnak. I. A szik és a növényzet küzdelme. A szikes, azaz nátronsós vagy kolloidális talajok a növényzet fejlődésére a talajban lévő káros sók összes mennyisége — különösképen szóda- vagyis nátriumkarbonáttartalma — szerint és ahhoz képest, bogy a káros sók a talaj mely rétegszintjében, milyen mélyen gyűltek össze, többé-kevésbbé káros hatást fejtenek ki. Ezt a káros hatást nemcsak a magasabbrendű virágos növények érzik, hanem a talaj mikroflórája, azaz a talajban együttélő és a talaj szerves életét biztosító mikroorganizmusok is. Vitéz Bokor Rezső érdekes tanulmánya 1 kimutatja, hogy a szikes talajokban az aërob, nitrogént megkötő mikroorganizmusok teljesen hiányzanak, a salétromképző (nitrifikáló) baktériumok működése az eredeti talajokban minimális és inkább a salétrompusztító (denitrifikáló) baktériumok vannak túlsúlyban. Ezzel a ténnyel és a vízben oldható nátriumhumátok képződésével magyarázható televényoldással, azaz a televény lemosódását elősegítő nátriumhatással kapcsolatos az elszikesedett feltalajok televény- és nitrogénszegénysége. Viszont ez a tápanyagszegénység az egyik magyarázata annak, hogy a szikeseken a sziktűrő növényállomány sűrűsége, de kivált az egyes növényegyedek fejlődése, termete is a rendesnél kisebb. 1 A szikes talajok mikroflórája, tekintettel azok megjavítására. Erd. kísérletek 1928.
