Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - IV. dr. Széchy Károly: A pneumatikus alapozásról

377 biztonságot nyújtson (1. 17. ábra). Ilyen esetben elég tehát az alap kerületén egy mélyebb lezárásról gondoskodni, míg a közbenső tér magasabban maradhat, — egészen a teherbíró talaj felszínén. Ez leginkább vízi műtárgyak (duzzasztógátak) építésénél fordul elő. Igen fontos ellenben az angol-amerikai gyakorlatnak az az általánosnak mondható elve, hogy a légnyomásos alapozást ameddig csak lehet, mint felülről nyitott kutat süllyeszti le. Az anyagot mindaddig vízalatti kotrással vagy mammutszivattyúval távolítják el a munkatérből, ameddig olyan kötött talajra nem érnek, hogy kotrással vagy az úgynevezett ,,emulsifikálás" útján az anyagot többé kiemelni nem lehetett. Ekkor a 4—5 méteres átmérőjű kotrónyílást egy öntöttvaskupolával lefedik és rászerelik az aknacsöveket és a légzsilipet, kezdetét veszi tehát a pneumatikus üzem és emberek szállnak le az anyag kiemelése végett a munkatérbe (I. 18. ábra). Ez az eljárás elsősorban gazdaságos, mert a kiemelendő anyagnak legalább felét kotrással vagy szivattyúzással távolítja el a munkakamrából és a kotrás költségei a légnyomásos üzemben való földkiemelés költségeinek még a felét sem teszik ki. De ezenkívül szociális is, mert a sűrített levegőben való, és az emberi szervezetre kétségtelenül hátrányos munkaidőt szintén a felére redukálja. Végül bemutatom a világ eddig készült legnagyobb süllyesztőszekrényét, mely az építés alatt álló San-Francisco- Oakland-i kettős kábelhíd (kétszer 1400 méter hosszú) középső horgonypillérének alapja számára készült (1. 19. sz. ábra). Méretei ö0x28x 7-50 és keresztmerevítésekkel 55 darab kazettára van beosztva, melyek mindegyikében egy 4-5 méter átmérőjű kotrónyílás van. Különös érdekessége ennek a süllyesztőszekrénynek, hogy márabeúsztatásnál minden kotrónvílásra egy 12 méter magas és felül vasszerkezetű kupolával lezárt vashengeres kútaknát szereltek fel, melyet sűrített levegővel töltöttek meg. Ezáltal a süllyesztőszekrény merülését és a terheléskülönbségek miatti merülési ingadozásait szabályozni tudták. Ilyen módon levegőbefúvással szabályozták a beúsztatást követően magának asülylyesztőszekrénynek a 15—20 méter mély vízoszlopon át a tenger fenekére való lesüllyesztése közben előálló különböző terhelések : szélnyomás, hullámverés és vízjárás okozta ingadozásait is. A süllyesztőszekrényt ebben az esetben állványra felfüggeszteni, hatalmas súlyára és a víz mélységére való tekintettel nem lehetett, sőt még a süllyesztőszekrény vezetését is a mederfenékre lesüllyesztett beton17. ábra : Körgyűrű alakú süllyesztőszekrény (Beuchelt et Co.). — Ringsenkkasten. — Ring formed caisson.