Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - III. Trummer Árpád: A vízgazdálkodásról

A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL. írta: TRÜMMER ÁRPÁD. Az utóbbi években nagyon sokat emlegetett vízgazdálkodásról általában még ma sincsen szabatos vélemény elterjedve. Nemcsak a napilapok, hanem a szakfolyóiratok hasábjain is gyakran találkozunk a helytelen meghatározásokkal és az ezekből eredő téves következtetésekkel. így például, még ma is sokan vélik, hogy az öntözés egymagában véve is vízgazdálkodás, noha az ennek csak egyik részlet megnyilvánulása. Minthogy manapság sokan foglalkoznak a vízgazdálkodásnak időszerű és mezőgazdaságunk jövő fejlődésében kétségtelenül nagy szerepre hivatott kérdésével, talán nem lesz hiábavaló feladat, ha röviden összefoglalom a vízgazdálkodásra vonatkozó egyes alapfogalmakat, melyeket nemcsak a vízimérnöknek, hanem a vízhasznosítással foglalkozni óhajtó mezőgazdának is tudnia kell. Ha a közvéle ményben a helyes fogalmak volnának elterjedve, nem hangzanának el olyan vélemények, amelyek a nagyarányú öntözések megvalósítását sürgetik, de ezzel kapcsolatban egyúttal a már megtörtént „káros" vízlevezetések megszüntetését követelik. Igaz, hogy eddig a kérdéssel foglalkozó mérnökeinkrészéről is kevés felvilágosító munka történt, ami pedig történt, az a pusztában elhangzó szó maradt. Ezért vettem bátorságot, hogy újból foglalkozzam a vízgazdálkodás kérdésével s erről rövid tájékoztató összefoglalást állítsak össze. A vízgazdálkodás teljes egésze több fogalomcsoportot ölel fel. Nemcsak a víz hasznosítását foglalja magában, hanem a vizek kártételeinek elhárítását is. Ha szabatosan akarnánk értelmezni, tulajdonképen mind a kettő vízhasznosítást jelent. Hiszen az árvédelem is gazdasági haszonnal jár, csakhogy ezt az érdekeltek nem érzik közvetlenül, mint például az öntözésnél, mert a haszon a kár elmaradásából ered. Ilymódon fogva fel a kérdést, a vízi károk elhárítása passzív, a víz mezőgazdasági vagy ipari értékesítése aktív hasznosítást jelent. Bár e kettő a vízgazdálkodás két különálló csoportja, bizonyos esetekben szerves és szoros kapcsolatban állanak egymással. Ha a vízgazdálkodást rendszerbe akarjuk foglalni, akkor az egyes részeit a következőképen határolhatjuk el : Első csoport : a vízrendezés, vagyis a vizek kártételeinek elhárítása. Ezen belid megkülönböztethető : a) az árvízkárok megszüntetése vagy csökkentése. Idetartozik az ármentesítés és a folyószabályozás. Az elsőnél a partok fölé emelt töltésekkel tartják vissza az árvizeket a művelés alatt álló területekről, a második ugyanezt a célt az árvízszínek sűlyesztésével kívánja elérni.