Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
2. szám - X. Pogonyi György: Folyóink vízjárása 1935. évben, a hó- és jégviszonyok a Duna medencéjében 1935-36 telén
267 Folyó A vízmérceállomás neve Középvizádás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás Folyó A vízmérceállomás neve 1935ben 1876— 1935ben 1935ben 1876—1935-ben 1935-ben 1876—1935-ben Folyó A vízmérceállomás neve centiméter Rába Ragyogóhíd —36 —4 200 450 (1900) — 80 —112 (1922) Ipoly Balassagyarmat 35 72 268 278 (1930) — 15 - 15 (1935) Dráva Barcs 10 75 258 452 (1876) — 95 1 —18 J 1 (1933) Szamos Csenger 11 135 414 743 (1888) — 68 - 68 (1935) Bodrog Sárospatak 121 177 440 686 (1888) 36 1- 3| (1878) Hernád Hernádnémeti 42 79 |230| 380 (1888) — 4 - 25 (1885) Sajó Felsőzsolea 129 167 370 :497| (1888) 94 — 10 (1885) Körösök Gyoma 59 182 650 873 (1919) —116 —116 (1930) Maros Makó 23 70 367 580 (1932) — 60 —139 (1877) В) HÓ- ÉS JÉGVISZONYOK. A Duna, Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőterületén 1935/36 telén előállott hóviszonyokat valamennyi, minket érdeklő állam területére eső vízgyűjtőkre ismertetem, mert azok mind hatással vannak a hazai folyók várható vízállásaira. A jégviszonyokat azonban csak a Dunára, Tiszára és ezeknek magyar területre eső mellékfolyóiról közlöm, mert a szomszédos államok területére eső mellékfolyók jégjárási viszonyai a nálunk várható vízállásokra nincsenek befolyással. Mivel a mellékfolyókon a zajlás rendszerint egyidőben indul meg a Duna és Tiszáéval és csak nagyritkán történik meg az, hogy az előbbi a Duna és Tisza jegének levonulása után indul meg, e körülménynek a hajózásra nincsen hatása, mert az első esetben úgyis hajózási szünet van, utóbbi, ritka esetben pedig csak a mellékfolyókról levonuló jég a hajózást már nem igen akadályozza. Az idei tél hidrológiai viszonyainak mindenkori szemléltetésére a jól bevált különleges térképet használtuk. A szomszédos államok által beküldött jelentésekből minden vízfolyáson, annak vízgyűjtőterületén kiválasztottunk jellemző észlelési állomásokat. Az állomások közül egyet a vízfolyás völgyében az alsó, egyet a középső, egyet a felső szakaszon, egyet pedig a vízgyűjtőterületén levő hegyeken vettünk figyelembe. Ezeknél az állomásoknál egy kis, kellő rovatokkal ellátott papírszallagot ragasztottunk a térképre, amelyre, amint a szomszédos államok jelentései beérkeztek, azoknak adatait különböző színnel a megfelelő rovatba feljegyeztük. Ezáltal azt értük el, hogy mind helyszínileg, mind időbelileg mindenkor leolvashatjuk a hidrológiai állapotra vonatkozó adatokat és azoknak változásából a következtetéseket levonhatjuk. A papírszallagon fel van tüntetve az idő, a jégjárási viszony, a jég-és hóvastagság cm-ben, a hőmérséklet C°-ban és végül az eső mm-ben. A térképet a következő évben nem kell újra készíteni, hanem csak a papírszallagokat kell újakkal pótolni. A térkép adatai alapján a hidrológiai viszonyokat az alábbiakban ismertetem.
