Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - X. Pogonyi György: Folyóink vízjárása 1935. évben, a hó- és jégviszonyok a Duna medencéjében 1935-36 telén

268 Hóviszonyok. Bajorországban. Az északi részen, a Duna balpartján úgyszólván alig volt számbavehető hó. 1936 január 19-én érkezett meg a bajoroktól az első jelentés. Eszerint a Naab völgyében még hó nem volt és az egész télen ezen a vidéken a legnagyobb hóvastagság mindössze 3 cm volt. A bajor Duna völgyében, Ingolstadt észlelő állomáson 7, Passaunál pedig csak 4 cm volt a legnagyobb hóvastagság. A Regen völgyében, Wladmünchen állomáson is csak 2 cm volt a legnagyobb hó. Jóval több hó esett a jobbparti — Dunától délre levő — területen. Az Iller völgyében, Memmingen állomáson 20, Kemptennél 12 cm volt a legnagyobb hó­réteg. Obersdorfnál, mely már 2000 m-en felüli magasságban van, a hóvastagság 28 cm volt. A Lech völgyében, Zürs állomáson 130, Pfrontennél 23, Füssennél 36, Augsburgnál 15 cm, az Izar völgyében, Mittenwaldnál 34, Münchennél 21, az Inn völgyében, Bayrischzellnél 58, Rosenheimnél 14 és Mühldorfnál 9 cm volt a leg­nagyobb hóréteg. Fentiekből megállapítható, hogy Bajorországban az elmúlt télen csekély mennyi­ségű hó volt. Ausztriában. Az Inn völgyében, Landecknél 9, Innsbrucknál 11, Hohe Salve­nál (2000 m körüli magasság) 168, Braunaunál 9 cm, a Salzach völgyében, a glecser­területeken, Sonnblicknél 525, Böcksteinnél 52, Taxenbachnál 13, Smittenhöhénél 140, Wagramnál 93, míg az alsóbb területeken, Kriminél 57 és Salzburg környékén 27 cm, a Traun völgyében Goisernél 60, Welsnél 7, Gösslnél 96, Kirchdorfnál 20 cm, az Enns völgyében St. Nikolainál 28, St. Gallennél 57, Obertauernnél 206 (1649 m) és a torkolathoz közel eső Steir állomáson mindössze 10 cm volt a hóvas­tagság. A Dráva völgyében, annak felső szakaszán sem volt aránylag magas hó. Az osztrákoktól a Dráva és Mura vidékére vonatkozó első jelentés 1935 november 23-án érkezett. A Dráva völgyében a hóréteg Inner-Willgartennél 109, Matreinnél 70, Ober-Tillachnál 176, Heiligenblutnál 102, Lienznél 47, Kötschachnál 180, Ober-Vellachnál 50, Klagenfurtnál 152, Friesachnál 20 és St. Paulnál 34 cm volt. A Mura völgyében, Muhrnál 67, St. Lambrechtnél 42, Tamswegnél 31, Knitten­feldnél 23, Leobennél 24, Hohe-Veitschnél 128 és Grácnál mindössze 15 cm volt. Március hó végére a Dráva völgyében, az alsó szakaszon már nem volt hó. A Rába völgyében a hóvastagság szintén nem volt nagy. Az első jelentés szerint 1935 november 23-án még alig volt hó. Legnagyobb volt a hóvastagság december hó első felében: Passailnál 8, Masenbergnél 50, Riersburgnál 21 cm. Ausztriára is megállapíthatjuk, hogy nem volt nagy hó az elmúlt télen. Csehszlovákiában. A csehek északnyugati Magyarországról hójelentést nem küldtek. Ez a körülmény reánk nézve nem is volt különösen fontos, mert az onnan lefolyó vizeknek még a hóolvadás alkalmával sincsen a Duna vízszinére nagyobb jelentőségük. Annál fontosabb a trianoni Magyarországra a Tisza és mellékfolyóinak völ­gyében levő hóviszonyok ismerete. A csehek e tekintetben kérelmükre készséggel segítségünkre voltak és az Északkeleti-Kárpátok vidékéről a nemzetközi meg­állapodáson felül is nagyszámú megfigyelő állomásról küldtek jelentéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom