Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - II. Rohringer Sándor: Töltésezett folyók szabályozása

19 keresztirányú művekre van szükség, melyek alkalmasak a víz sodrának a homorú oldal felé való terelésére. Számos példa hozható fel arra, hogy a domború oldalakon alkalmazott vezetőmű káros befolyással van, mert a sodorvonal megosztását idézheti elő. A 6. ábra a Duna 1833—1835 km közti szakaszát mutatja, ahol a kanyarulat ellenére a jobbparti vezetőmű vonzó hatása folytán egy másodrendű sodor készült kifejlődni, melyet sarkantyúkkal zártak el. A domború oldalakon csak kivételesen alkalmazhatók hosszirányú művek, ha pl. a meder kimélyülését reméljük ezáltal elérni, azonban ilyenkor is a domborúparti vezetőmű csak ideiglenes és nem állandó jelleggél építendő ki. Nem biztos azonban, hogy a meder mélyülését, illetve a kisvízszínnek lesüllyesztését kétoldali párliuzamművekkel mindig elérjük. Bizonyítja ezt a Duna Dévény alatti szakasza is, ahol a kétoldali vezetőművek közt lemélyült folyó kisvizének szintje még helyenként mindig magasabb a szomszédos védett területek talajvizének szintjénél. Régebben főleg az árvédelem szempontja volt döntő a szabályozásoknál, habár a hajózás érdekei is nyomósán estek a latba. Nem voltak azonban tudatában azoknak a természetes és csak a folyó medrének tanulmányozása alapján felismerhető feltételeknek, amelyeknek kielégítése szükséges ahhoz, hogy a kiépített meder a folyó számára ne legyen kényszerzubbony, hanem abba minden kényszer nélkül, sorozatosan lefolyt árvizek után is belefeküdjék. A kérdést többnyire matematikai alapon, középvízi meder emésztésére számítva intézték el, anélkül, hogy a vonalvezetés fontosságára nagyobb gondot fordítottak volna. A Dunának Komárom feletti sok ágra oszló szakaszán (I. tábla a) ) egyenes szakaszok és kanyarulatok váltakoznak egymással, amely váltakozásnak nem találjuk különösebb indokolását sem természettudományi, sem elméleti alapon. Egészen a helyi célszerűségek szerint valósult meg a vezérér kiépítése. A medret kétoldali művek közé fogták, amelyeknek magassága a ,,0" víz felett + 2'0 m. Az eredmény árvédelem szempontjából, különösen ami a jégdugulások megszűnését illeti, kielégítőnek volt mondható, azonban a hajózás még sok akadállyal találkozott, a kisvíz medre nem volt állandó és az átmenetek (gázlók) sok helyt kedvezőtlenül fejlődtek a túlszéles és hiányosan vonalozott középvizi mederben. Ezeknek az akadályoknak az elhárítása most van folyamatban azáltal, hogy a középvízi szabályozási műveken belül a kisvízi meder előállítására és állandósítására törekednek. Ebben a munkában a középvizi szabályozás egyenes szakaszaival inkább akadály, mint előny. 6. ábra.