Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - I. Németh Endre: Kenessey Béla†

7 képen a budapesti közgazdasági egyetem 1924-ben meghívta mezőgazdasági szakára a kultúrtechnika előadójának. Ezt a hivatást nemcsak hogy kiválóan betöltötte, hanem a m. kir. földmívelésügyi minisztérium kiadványai között megjelent ,,Vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelésben" című művében kitűnő kézikönyvet is adott hallgatóinak kezébe, melyet egyszersmind mindenki haszonnal forgathat, aki a vízgazdálkodás bármely részeivel foglalkozik. Általában elmondhatjuk, hogy a kultúrmérnöki tevékenységről szóló irodalomnak Kvassay Jenő után Kenessey Béla volt a leglelkesebb és legalaposabb művelője. Nem lenne teljes a működéséről rajzolt kép, ha nem emlékeznénk meg egyesületi tevékenységéről. Olyan férfiú volt, akinek értékét mindenütt, ahol csak megjelent, hamarosan felismerték ! A Magyar Mérnök és Építész Egylet komáromi osztálya 1916-ban elnökévé, a székesfehérvári osztály pedig 1921-ben alelnökévé választotta. Budapesten még tevékenyebb részt vett az egyesületi életben. Több egyesületnek volt tevékeny tagja, a Magyar Meteorológiai Társaságnak választmányi tagja is, elsősorban mégis a Magyar Mérnök és Építész Egylet vízépítési szakosztálya mondhatta magáénak. Számos igen értékes előadást tartott, a működő bizottságnak éveken át tevékeny tagja volt, stb. Felejthetetlenül nagy szolgálatot tett azonban a magyar vízmérnöki karnak, egyben a magyar hazának is, a hazai ármentesítések és belvízlevezetések jelentőségének megvilágítása végett 1929-ben választott bizottság kebelében kifejtett fáradhatatlan munkájával. Mindnyájan ismerjük azokat a tudatlanságból és lelkiismeretlenségből fakadó vádakat, amelyek a napi és időszaki sajtóban a mintaszerűen végrehajtott ármentesítések és belvízrendezések ellen elhangzottak. Ezeket a támadásokat utasította vissza Kenessey Béla páratlan ékesszólással elmondott előadásokban, meggyőző erejű cikkekben és a Magyar Mérnök és Építész Egylet vízépítési szakosztályának megbízásából szerkesztett ,,

С sonka,magyar országi ármentesítő és lecsapoló társualtok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége" című mű ,,Befejező"-jében felsorakoztatott megsemmisítő erejű érvekkel. Érdemeinek elismeréseképen a vízépítési szakosztály 1934 márciusában elnökévé választotta. Magas kora és megrongált egészsége ellenére ezt a tisztet is kitűnően töltötte be, sőt még ez évben, halála előtt néhány héttel, betegsége okozta szenvedéseit is legyőzve, ragyogó előadásban mutatta ki a tájékozatlan és félrevezetett napi sajtóban a mult év folyamán megjelent és a hazai belvízlevezetések ellen irányuló cikkek állításainak tarthatatlanságát. Akkor még nem tudtuk, hogy ez lesz a hattyúdala és hogy ilyen hamar el fogjuk veszetni ! Harcos ember volt, fanatikusa hivatásának. Megértő bajtárs, aki a maga idejében, ha szigorú is volt, ezt a szigorúságot önmagára is kiterjesztette, fölfelé pedig gerincességgé nemesítette. Élte alkonyán örömét találta abban, ha a fiatal erők között tehetségeket fedezett fel és útjukat az érvényesülés felé egyengethette. Megérdemli, hogy ne csak a szakember emléke maradjon hosszú életű, hanem a kartársra és jóbarátra is jószívvel emlékezzünk vissza és a hívó szózatra ,,Kenessey Béla", még sokáig és sok helyen visszhangozzék fel a válasz : ,,-presente /".