Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

1. szám - I. Németh Endre: Kenessey Béla†

KENESSEY BELA F (1866—1936.) írta: NÉMETH ENDRE. Mély gyász borult a magyar vízimérnökök nagy családjára : A Vízügyi Közlemények érdemekben gazdag szerkesztőjének, a Magyar Mérnök és Építész Egylet vízépítési szakosztálya elnökének, Kenessey Bélának kezéből kihullott a fáklya ! Hosszú, súlyos betegsége előkészített ugyan bennünket a távozására, mégis most, hogy valósággá vált az elkerülhetetlen, fájdalmas szívvel mondunk istenhozzádot Neki. A vízügyeknek lelkes harcosát vesztettük el Benne, a társadalom félelem és gáncs nélküli lovagot, a nemzet pedig önzetlen, igaz hazafit. Kenesei Kenessey Béla 1866 október 26-án született a fejérmegvei Iváncsán régi nemesi családból. Középiskoláit a budapesti II. kerületi állami főreáliskolában végezte, mérnöki oklevelét pedig 1889 júniusában szerezte meg a budapesti Kir. József-műegyetemen. Első mérnöki tevékenysége a vasútépítés terére esik, amennyiben még mint műegyetemi hallgató rövid ideig a fejérmegyei helyiérdekű vasutak nyomjelzésénél működik. 1890 október havában azonban már a vízügyek szolgálatában találjuk. Napidíjas éveit az akkori I. kerületi kultúrmérnöki hivatal kötelékében, Székesfehérvárott töltötte. Már ekkor megmutatta kiváló rátermettségét, ezért felettesei szép feladatok megoldását bízták rá, egyebek között a Balaton vízszínét szabályozó siófoki vasbetonzsilip munka vezetését. Ezt annál is inkább figyelemreméltónak kell tekintenünk, mert ez a zsilip a Balaton életében igen fontos szerepet tölt be. 1892-ben bekövetkezett kir. segédmérnöki kinevezésével végleg eljegyezte magát a vízügyekkel, amelyeknek élete végéig, mondhatnám utolsó lehelletéig, hűséges munkása és kiváló mestere maradt. A szolgálat érdeke úgy kívánta, hogy alkotóerejét Nagy-Magyarországnak egymástól igen távoleső részein fejtse ki. Mint beosztott mérnök a budapesti, brassói, szombathelyi, végül a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalnál működött ; 1902-ben már a székesfehérvári hivatal ideiglenesen megbízott vezetője, 1903-ban a brassói hivatal főnöke. Néhány évvel későbben a komáromi, majd a székesfehérvári hivatal élén találjuk, ahonnét 1923-ban kerületi felügyelői megbízással Budapestre kerül az Országos Vízépítési Igazgatósághoz. Egy év múlva miniszteri tanácsosi minőségben a m. kir. földmívelésiigyi minisztérium vízrajzi ügyosztályának vezetését vette át és ettől kezdve egészen 1927 februárban történt nyugalombavonulásáig ennek a fontos ügykörnek szentelte sokoldalú és kiváló képességeit. Ezek voltak a mérföldkövei annak a hosszú és fáradságos közszolgálati pályának, amelyet Kenessey Béla a lankadatlan kitartás erejével, termékeny gondo-