Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

4. szám - IV. Vajda András: Oroszország vízépítési problémái

667 Gizeldon Bakszan. Adzsari . 33,000 lóerő 37,000 25.000 Csircsik 100,000 (épül) Taskend 7,500 Kadiri 5,000 Erivan 7,500 Kanakir kb. 40,000 Szizrán 6,000 Gergebil 6,000 Kezdődő építkezések : Szvir 150,000 Terter 100,000 Balachna (Nowgorog) j Jaroszlávl {, 800,000 Perm J Sem ez a táblázat, sem az egyes telepek leírása nem tartanak igényt teljességre. Céljuk csupán tájékoztatni az egyes művek méretei- és fősajátosságairól. Mint látjuk, nagyszabású építkezésekről van szó. Felmerül a kérdés, miként hajtotta végre ez a polgárháborúk és forradalom által megtizedelt, sokáig nagy politikai és gazdasági nehézségekkel küzdő ország ezeket a nagy építkezéseket? Teljes választ erre a kérdésre nem adhatok, mert akkor ki kellene terjeszkednem politikai, közgazdasági és állampénzügyi kérdésekre is, ami nem tartozhat technikai cikk keretébe. Itt csak azt az ugyancsak érdekes kérdést vizsgálhatom meg, kikkel, milyen szervezési rendszerrel, milyen technikai, tudományos és anyagi felkészültséggel hajtotta végre az orosz állam a fent leírt munkálatokat. A vízépítés műszaki irányítása. A háborúelőtti Oroszországban nem voltak nagyobb újszerű víziépítkezések. Míg a híd- és vasútépítés terén az orosz mérnökök hatalmas méretű alkotásoknál nagy gyakorlatra tettek szert, addig a víziépítkezések terén elmaradtak a külföldtől. Voltak ugyan csatornaépítések és folyamszabályozások is, öntözőrendszerek is épültek, de az igazi nagy építkezések, mint már láttuk, a tervezés stádiumában maradtak. így az orosz vízimérnököknek — akik egyébként is hajlamosak az elvont problémákkal való foglalkozásra — módjukban volt nagy tervek kidolgozására, ellenben konkrét építési kérdésekkel nem nagyon volt alkalmuk foglalkozni. Ezeknek a teoretikusan képzett, külföldön járt, a világ szakirodalmát elsőrangúan ismerő mérnökprofesszoroknak a munkája a legtöbb ma végrehajtott vagy megvalósítás előtt álló terv. Mert a forradalom kitörése után csak egyrészük hagyta el az országot, a többi folytatta munkáját és ma is az a ,,régi gárda" irányítja az orosz víziépítkezést. Mint már említettem, nem hiányzik belőlük sem a tudás, sem a nagy koncepció, de különösen a nagy építkezések első éveiben a praktikus építési feladatoknál nagyon lehetet érezni az alkotó, saját tapasztalatára támaszkodó mérnök hiányát. Nehéz alapozási kérdések, energiamegsemmisítés, szivárgás, munkakivitelnek megfelelő részletkonstrukciók és sok más kérdés csak a legritkább esetekben kapott határozott megoldást azon a számtalan és végnélküli szakgyűlésen, ahol