Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - III. dr. Széchy Károly: Talajvízsüllyesztéses alapozások Magyarországon

49 működésükben zavarják egymást. Ha a kifejtett kútkerületnek a távolsághoz (b) ( b \ való viszonyát X-val jelöljük, IX = ^ ^ I, akkor X ^ 5-re veendő. Ha itt is figyelembe vesszük az elérendő süllyesztést, melyet különféle talajokban állandónak veszünk, akkor az s = H — Уя*— -jL (l

n R —l

n X 7. ábra. A süllyedési görbe különböző kútátmérők, de állandó vízkivétel mellett. (Sichardt után.) — Absenkungskurve bei verschiedenen Brunnendurchmesser, jedoch ständiger Wasserentnahme. (Nach Sichardt.) 8. ábra. A kútból elszívható vízmennyiségek és a befogadóképesség közötti összefüggés (Sichardt után.) —• Beziehung zwischen der Wassermengenkurve imd dem Fassungsvermögen eines Einzelbrunnens. (Nach W. Sichardt.) képletből látjuk, hogy ж-nek, vagyis a kútnak a vizsgált ponttól mért távolságának csökkennie kell, hogy egy kisebb fc-val rendelkező talajnál is ugyanaz maradjon. Tehát finomabb szemszerkezetű talajokban sűrűbb kútkiosztás ajánlatos. A kutak számának és egymástóli távolságának megállapításánál azt is figyelembe kell venni, hogy több kúttal ugyanazon süllyesztés magasabb kútvizállás mellett érhető el, mint kevesebbnél (v. ö. 2. ábra). Mivel a kútvizállás a szivattyúk emelési magasságával és így az erőszükséglettel is összefüggésben van, indokolt több kút használata, mint kevesebbé. Ezt Sichardt számpéldán is bemutatta : Ha Я = 20 m, q = 100 lit./sec, к = 0-002, R = 1000 m valamely adott altalajban, akkor 1 kút esetén s = 1-25 s

k = 2-96 m, 2 kút ,, s = 1-28 s

k = 2-10 m, 10 kút ,, s = 1-62 s

k -- 1-70 m, 20 kút ,, s = 1-65 s

k = 1-65 m, ha s

k jelenti a kútvizállás süllyedését a kiindulási talajvízszín alá, míg s a munkagödör közepén előidézett süllyedés. c) A depressziógörbét befolyásolja a vízkivétel nagysága is. Ugyanis, ha a Vízügyi Közlemények. 4