Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - VI. Németh Endre: Általános szempontok és részletkérdések jelentősége a vízimérnök tevékenységében

504 II. táblázat. A Badia Polesine vízmércére vonatkozó adatok. Sorszám Időpont H (m) h (m) «о (m/sec) С (msec) F (m 2) с Со V Со Q = V F (m a/sec) 1 1868 október 3-60 3-41 10-20 1-87 930 0-23 0-18 2,200 2 1876 június 3-60 2-25 8-72 1-50 772 0-23 0-17 1,580 3 1882 szeptember gátszakadás miatt nem megbízható adatok 4 1885 október 3-60 2-97 9-60 Ь87 875 0-22 0-19 1,890 5 1890 szeptember 3-60 2-41 8-90 2-50 800 0-23 0-28 1,670 6 1891 június 3-60 1-69 8-00 1-50 695 0-23 0-19 1,300 7 1896 október 3-60 2-79 9-40 1-50 850 0-23 0-16 1,880 8 1911 június 5 3-30 1-00 7-00 1-07 560 0-23 0-15 920 9 1911 június 22 3-35 1-90 8-20 1-87 690 0-22 0-23 1,250 10 1912 május 2-20 2-70 8-90 1-87 655 0-20 0-21 1,195 11 1912 június 3-37 0-93 6-94 1-50 560 0-22 0-22 870 12 1914 május nincs árvízi feljegyzés 13 1915 május „ 99 , 14 1915 június 3-60 1-26 7-50 1-25 638 0-23 0-17 1,125 15 1916 május 4-09 0-65 7-20 1-87 620 0-24 0-26 1,100 16 1916 június 4-34 0-46 7-10 1-50 629 0-24 0-21 1,100 17 1916 július 4-70 0-20 7-10 1-87 655 0-24 0-26 1,160 18 1917 május nincs árvízi feljegyzés 18 1917 június 99 99 20 1919 június » n 99 21 1922 szeptember 3-60 0-31 6-J0 1-24 510 0-24 0-20 785 ' 1 Átlagérték I 1 0-23 0-20 fosztanék meg magunkat, amely nélkül sok esetben iránytű nélkül maradnánk. Nyilvánvaló, hogy nem a képletek oldják meg a feladatot, hanem a józan gondol­kodás, de a jól bevált elméleti módszerek éppen ezt a józan gondolkodást segítik elő. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nem áll módunkban mindent saját tapasz­talatunk alapján ismerni és így nagyon sok esetben mások tapasztalatára vagyunk utalva, már pedig a mások tapasztalati eredményeinek átvétele legalábbis olyan óvatosságot igényel, mint az elméleti következtetések útján kapott eredmények. Mások tapasztalatának elfogadása bizonyos mértékig hit kérdése, az elméleti leve­zetéseket ellenben módunkban áll — legalábbis a megdönthetetlen természet­tudományos alapelvek szempontjából és a következtetések menete szempontjából ellenőrizni, a feltevések helyességét mérlegelni és szükség esetén az egészet a tapasz­talati tényekkel összhangbahozni. * Még egy érdekes folyamat is megfigyelhető a mérnöki tudományok, de álta­lában a természettudományos logikán felépült egyéb gyakorlati ismeretek fejlődése tekintetében. Ez a folyamat abban áll, hogy azok az elméleti eredmények, amelyek a gyakorlati életben jól beváltak, az idők folyamán annyira nyilvánvalókká, önkény­telenül adódóvá válnak, hogy teoretikus jellegüket elvesztik és míg egyrészről az elméleti tudás ellenzői nem tudnak meglenni nélkülök, addig az elmélet továbbfej­lesztői számára már csak korlátozott pontosságú általános megoldásként jelent^

Next

/
Oldalképek
Tartalom