Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
3. szám - VI. Németh Endre: Általános szempontok és részletkérdések jelentősége a vízimérnök tevékenységében
500 a végrehajtása, már az áradás, apadás és tetőzés állapotaiban rejlő különbségek miatt is. De mint az alábbi példából látható, az adatpárok csoportosítása is lényeges különbséget tehet. Herlacher, volt prágai műegyetemi tanár, 1880 táján végzett mérésekkel kapott 20 adatpárból (14 szárnymérés és 6 úszómérés) az Elba egyik szelvényének víztömeg görbéjére a következő két képletet vezette le : Q =78-09 (K+l'45± x95 3 h^2-08 1. és Q =124-86 (h+1-45) i58 1 h>2-08 2. Két képletre volt szükség, mert egyetlen görbével nem sikerült az adatpárokhoz kielégítő pontossággal simulnia. 1 A két képlet váltási helye a h =2-08 mérce leolvasáshoz tartozik. Ugyanezekből az adatokból, de más módszerrel és két adatpár elhagyásával a következő egyszerűbb képletet vezettem le Q =160+222 h+73-5 h 3 (3) Ennek a képletnek a százalékos eltérése éppúgy 5% körül van, nint a Harlacher-féle képleteké, jogos volt tehát annak a kérdésnek a felvetése, hogy a kétféle képlet közül, melyik felel meg inkább a valóságnak ? Az a körülmény, hogy a (3) képlet nemcsak a szárnymérések eredményeihez, de a 4-00 m-nél nem magasabb vízmérceállásokhoz tartozó úzsómérésekhez is jól simult (természetesen az úszómérés kisebb pontosságának figyelembevételével), mindenesetre a (3) képlet javára esett, de még nem volt döntőnek tekinthető. Határozottan a (3) képlet mellett szólt azonban a Harlacher cikkében közölt mederszelvény. Az (1) és (2) képleteknek a 2-08 m vízmércemagasságnál való váltása ugyanis azt követelte volna, hogy ebben a magasságban a mederszelvény valami hirtelen változást mutasson fel. A tényleges mederszelvény rézsűje azonban ezen magasságnál folytonos változással emelkedik, a képletnek e magasságban való váltása tehát nem indokolt. Ellenben 4-00 m mérceállás magasságában a medernek hirtelenül jelentékeny kiszélesedése mutatkozik, itt indokolt tehát a víztömeggörbe rendellenessége, amint azt a (3) képlet mutatja is, amennyiben a két 4-00 m-en felüli mérceállásnál a százalékos eltérés hirtelen 20%-ra, illetőleg 25%-ra szökött fel. Mindebből az következik, hogy a meder alakulata folytán nem lehet a 20 adatpár mindegyikéhez jól simuló egyetlen görbét, illetőleg képletet levezetni, hanem az adatpárokat két csoportra kell osztani, úgy, amint Harlacher is tette, de a két csoport határa nem a h =2-08 m körül keresendő, hanem a h =4-00 m körül. A h =4-00 m-en alóli értékpároknak megfelel a (3) képlet, a h =4-00 m-en felüli értékpárokra egy másik képletet kellett volna levezetni. Sajnos, nem volt elég adat, ezért ez a második képlet nem volt meghatározható. * A gyakorlati életben felmerülő hidraulikai folyamatok csak ritka esetben olyan egyszerűek, hogy elméleti vizsgálatok számára közvetlenül, eredeti megjele1 L. Vízügyi Közlemények XI. évf. 2. füzet 64. oldal
