Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

3. szám - IV. Trummer Árpád: A magyar öntözések néhány vitás kérdése

A másik oldalon áll az öntözők lelkes tábora. Ezek nemcsak szükségesnek és hasznosnak tartják az öntözés bevezetését, hanem azonnal nagy területen kívánják az öntözések megteremtését. Akadt olyan javaslat, mely az egész Alföld 7 millió holdas területének vízellátását kívánja, mások megelégedtek 2-5—4-5 millió holdnyi területtel. Rutikay főkonzul pedig az Alföld öntözésére kidolgozott részletesebb tervében 1-4 millió kat. hold öntözését javasolta. Mint látható, az eltérés a két csoport között igen nagy, s azt áthidalni alig látszik lehetségesnek. Az öntözés bevezetésére hazánkban a népesség szaporodásával fokozatosan lesz szükség és a gazdaságpolitikai kényszer meg fogja valósítani a nagykiterjedésű öntözéseket is. Pillanatnyilag azonban csak annyi öntözésre lehet szükségünk, amennyit az ország gazdasági helyzete már ma is megkíván. Hogy ez mennyi, arra ismét csak a statisztika ad szabatos feleletet. Ha Csonka-Magyarország öntözéseinek vidékszerinti megoszlását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az öntözések legnagyobb része (70-7%) a Dunántúl vármegyéiben van, amit a III. táblázat igazol : III. táblázat. Sorsz. Országrész Az országrész területe Az öntözések területe Százalékos megoszlás Sorsz. Országrész kat. holdban Százalékos megoszlás 1 о 3 4 5 Dunántúl Duna—Tisza köze Tiszántúl 6,409,329 2,578,486 4,744,867 2,440.770 11,990-4 642-9 2,895-3 1,458-4 70-7 3-6 17.1 8-6 1 о 3 4 5 Összesen 6,409,329 2,578,486 4,744,867 2,440.770 11,990-4 642-9 2,895-3 1,458-4 70-7 3-6 17.1 8-6 1 о 3 4 5 Összesen 16,987 100-0 Ez a táblázat azonban nem ad helyes képet az egyes vidékek öntözéseinek egymáshoz való viszonyáról, mert az országrészek különböző területeit nem veszi figyelembe. Helyes képet akkor kaphatunk, ha az öntözéseket közös összehasonlító alapra helyezzük. A következő, IV. számú táblázat arról ad számot, hogy az egyes országrészeken 1000 kat. holdra hány kat. holdnyi öntözés jut, ami azután megengedi a további következtetéseket. IV. táblázat. Sorsz. Országrész Az országrész területe : Az öntözőit, terület looo kat. holdra eső öntözés Sorsz. Országrész kat. holdban looo kat. holdra eső öntözés 1 2 3 4 5 Dunántúl Duna—Tisza köze Tisza balpartja Észak 6,409,329 2,578,486 4,744,867 2,440,770 11,990-4 642-9 2,895-3 1,458-4 1-87 0-25 0-61 0-59 1 2 3 4 5 Az Alföld (a 2. és 3. összege) 6,409,329 2,578,486 4,744,867 2,440,770 11,990-4 642-9 2,895-3 1,458-4 1-87 0-25 0-61 0-59 1 2 3 4 5 Az Alföld (a 2. és 3. összege) 7,323,353 3,538-2 0-48 Tehát az Alföldre csaknem négyszerte kevesebb öntözés esik, mint a Dunántúl jobb éghajlatú, csapadékdúsabb és sokkal fejlettebb mezőgazdasági kultúrával dicsekvő vármegyéiben. Minthogy az Alföld termelési föltételei rosszabbak, mint a Dunántúlé, a legelemibb követelés annyi volna, hogy az Alföld öntözéseinek arányszáma elérje