Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - IX. Vojcsik Lipót: Vízvezetéki csőhálózatok fenntartása

201 (influencia, kapacitás) révén pedig váltakozó áramuk keletkezhetnek a csövekben, így elektromos ütéseket kaphat a dolgozó személyzet és szikraképződés jöhet létre. Tehát váltakozó áramoknak a csőbeiutását is meg kell előzni. Ne fusson a cső közel és túlhosszú szakaszon párhuzamosan a sínnel. Ha megállapítjuk váltóáramok jelenlétét, szigetelő kötéseket alkalmazhatunk stb. Legújabban a Párisban székelő C. M. T. (Comission Mixte Internationale pour les experiences relatives à la protection des lignes telecommunication et des canalisation souterraines) foglalkozik behatóan a kóboráramokkal. Földelések. Közelfekvő a gondolat, hogy a villámhárításba bevonják a vízvezetéki csőhálózatot is. A vízvezetéki csövek behálózzák az épületet és többnyire fémesen csatlakoznak a jól földelt vízvezetéki közcsőhöz. Budapesten nincsen villámhárító szabályzat, tehát nem engedélyezik a csövek felhasználását a villámhárításnál. Németországban régebben meglehetősen szigorú feltételekhez volt kötve, de legújabban (20) megengedik a vízcsöveknek a villámhárításba való bevonását (a rendes villámlevezetőkkel összekötve), ha tartósság, szilárdság, keresztmetszet és vezetőképesség tekintetében megfelelnek a követelményeknek. Ez esetben a vízmérő és telekhatár között szabad a csőre kötni és lehetőleg az utcai csőre is rá kell kapcsolni a villámhárítót. Egyszerű épületeknél a felszállóvezetékek magukban is felhasználhatók villámhárításra, ez esetben azonban a vízmérőt vezetővel kell áthidalni. A csövekhez a levezető drótot különleges bilinccsel kell kötni. A telekhatáron belüli csatlakozást be sem kell lejenteni a vízműnél, csak ha az utcai csőhöz is csatlakozni akarnak. A vízmű azonban semmiféle kárért sem vállal felelősséget. Korróziós jelenségek elkerülése céljából a rézdrótok és csövek csatlakozási helyeit szárazon kell tartani, hogy galvánelemek ne képződjenek. Sinek közelében a földben nem szabad csupasz drótokat alkalmazni, mert kóboráramokat szívnak a csövekbe. Erősáramú vezetékek földelésére is alkalmasnak kínálkoznak a vízcsövek. Megkülönböztetünk üzemi földelést, mely az üzemi áramkörhöz tartozó részekről (nullpontok, null vezetékek) történik és nagyobb üzembiztonságra vezet különösen földzárlatok ellenőrzésénél, továbbá védő földelést, melyet az üzemi áramkörhöz nem tartozó, attól esetleg elszigetelt fémes részeken alkalmaznak, hogy az emberi életet védjék akkor, ha többnyire szigetelési zavar esetén az áram az áramkörhöz nem tartozó vezetőkbe és ebből az emberi testen át a földbe juthat. A német irányelvek (21) üzemi földelést nem engedélyeznek (csupán kisegítésképen a 220/380 volt üzemi feszültségű elosztóhálózaton levő forgóáramú transzformátorok kisfeszültségű oldalán szabad a nullpontot az utcai csőhöz földelni, de csak akkor, ha önállóan is földelve van és gyorsan működő önkikapcsolót építenek be). Védőföldelést az esetben szabad alkalmazni, ha minden kicserélhető vagy rosszúl vezető vízvezetéki rész (vízmérő) jólvezető áthidalást kap. A földelésre felhasznált csőhálózat ellenállása a földdel szemben nem lehet több 1 Ohmnál. Ha nagyobb, el kell tekinteni a csőhöz való földeléstől. Minden esetben a vízmű engedélye kell és csak ellenőrzése mellett hajtható végre. Hazánkban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által l!)29-ben kiadott ,.Biztonsági szabályzat az erősáramú vülamosberendezések számára" felemlíti a többek között, hogy a földelésnél a csőhálózatok is felhasználhatók. Szilas Osz-. kár (22) meggondolandónak tartja a csővezeték felhasználását üzemi földelések 19*