Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - V. Lampl Hugó: Rossz altalajon és nehéz viszonyok között épített belvízzsilipek és szivattyútelepek veszedelme és azok árvízbiztonsági szempontból való vizsgálata

240 Ha a bepréselt levegő egy másik szifonmanometeren egyszerre kiszökik, akkor biztosak lehetünk afelől, hogy az építmény alatt a két pont között elhelyezkedő üreg van. A bebetonozott csövekbe sorban egymás után levegőt vagy bizonyos esetekben vizet préselve és a többinél felszerelt manometereket megfigyelve, könnyű szerrel és teljes pontossággal megállapíthatjuk az építmény fenéklemeze alatt esetleg képződött kiüregelődések helyét és terjedelmét. Ennek megállapítása után az építmény árvízbiztonsága szempontjából elvégzendő legszükségesebb munkálatok tervét és sorrendjét megállapítani már egyszerű feladat. Az érsekcsanádi és kölkedi szivattyútelepeknél már ezzel a módszerrel végezték a kutatásokat és ott módunkban volt megállapítani, hogy ez az eljárás a gyakorlatban kitűnően beválik, mert megbízható pontossággal jelzi a kiüregelődéseknek helyét s azok egymásközötti összefüggését. A megállapított hibák és hiányok megszüntetésére és az építmények árvízbiztonsági szempontból kívánatos megfelelő megerősítésére az ismert cement bepréselési és torkretbetonozási aljárások szolgálnak, amelyeket ismertetni feleslegesnek találom. Célom csak az volt, hogy felhívjam az ármentesítő társulatok figyelmét a töltésekbe beépített értékes és fontos műtárgyak veszedelmére és arra, hogy éberséggel végzett megfigyelések és vizsgálatok, valamint idejében végrehajtott megerősítő munkálatokkal kevés pénzért elejét vehetik mérhetetlen károkkal járó katasztrófáknak.