Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs
212 A gyomok leküzdésére az idejében alkalmazott tavaszi szántás kitűnő eszköznek bizonyult. Bár az állandó elárasztás megakadályozza azok fejlődését, némely alkalmatlan vizinövényt mégis csak kézi gyomlálással lehet eltávolítani. Bizonyos, hogy a tavaszi mélyszántás kiforgatja a gyékénytöveket és ha azok egy ideig a föld felületén, szárazon maradhatnak, nagyrészt el is pusztulnak, de a szántás után még mindig marad elég gyékény a kézzel való irtásra. Bár az egészséges sűrű vetés rendesen túlnövi és kiöli a gyengébb gyomnövényeket, de lia azok már elhatalmasodtak, a rizstáblát csak két évig tartó szárazművelés útján lehet tőlük alaposan megtisztítani. Kaliforniában a már említett kakaslábfű a legalakalmatlanabb és legnehezebben irtható vízinövény. Ez a fű ugyan már a rizstermelés előtti időkben is bőven ellepte az alacsonyfekvésű, vízállásos területeket, de a Kaliforniában régebben bevezetett rizstermelési módszer ennek a gyomnak gyors elterjedését különösen előmozdította. Ez a gyomnövény igen sok magot fejleszt, ami csiraképességét sokáig megtartja, ennek folytán a rizsföldeken könnyen elhatalmasodik és semmivé teszi a termést. Tisztán a kakaslábfűvel való küzdelem alapján fejlődött ki Kaliforniában a most szokásos újabb rizsvetési mód, amelynek a következő változatai vannak alkalmazásban : 1. A rizst az elegyengetett tábla felületére szórva vetik, aztán sekélyen elárasztják. 2. A kész rizsföldet előbb 15—20 centiméternyire elárasztják, aztán a víz felületére szórva vetik a rizst. Az elárasztás után a víz állandóan megmarad a táblán egész az aratásig. 3. Sorvetőgéppel a jól előkészített száraz talajba elvetik a rizst, aztán a tábla egynéhányszor csak nedvesítő öntözést kap, míg a vetés kikel és a növekedése megindul. így a rizzsel együtt a gyommagvak is kikelnek ugyan, de a kellő időben alkalmazott 10—15 centiméteres teljes elárasztás azok továbbfejlődését megakadályozza. A kaliforniai rizsföldeken leginkább elterjedt gyomnövényeket a 24—31. számú képek mutatják. A vetőmag mennyiségére nézve a következő megfigyelések adatai lehetnek irányadók : A Sacrament o-folyó völgye mentén szórva vetésnél 68 kg/acre 1 mennyiségű vetőmagot használnak, ha a táblák a vetés után azonnal elárasztás alá kerülnek. Régibb művelésű földeken, ahol a talajt megfelelően előkészítették, ez a vetőmagmennyiség mindenkor kielégítő terméshozamot biztosíthat. Általában az a szabály, hogy a rizst a szórvavetés után mindjárt elárasztják, tehát a rendesnél valamivel sűrűbben kell vetni. A kákával és buzogánnyal fertőzött talajokban az angol holdanként vetett 90 kg vetőmag sem elég a gyomok elnyomására, bár a sűrűn fejlődő rizsvetésben ezek még sem juthatnak olyan gyors uralomra, mint a ritkábbvetésű rizstáblákban. Ha a rizst a víz felületére szórva vetik, akkor holdanként kevesebb vetőmag kell, mint a szárazon való vetésnél. Ennek valószínűleg az az oka, hogy szárazon 1 1 acre = 1126 négyszögöl.
