Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs

213 vetett és azonnal elárasztott földön a rizsszemek egy része az iszapba süllyed és ott el is rothad. Ennek folytán a szárazon és pedig sorvetőgéppel vetett rizstáblát nem szabad azonnal elárasztani, hanem célszerű azt egy ideig csak nedvesen tartani, hogy benne a kelés megindulhasson. Ilyen vetésnél is a 68 kg/acre vetőmagmennyiség bizonyult a legelőnyösebbnek. A rizsvetés fejlődése elején a víz minimális hőmérséklete mindig nagyobb, mint a levegő napi legkisebb hőfoka. így azzal, hogy a rizstábláról néhány napra leeresztjük a vizet, a talaj hőfokát jelentékenyen fokozni mégsem tudjuk. A víz hőfoka mindig csak lassan változik és fokozatosan alkalmazkodik a légkör hőmérsékletéhez. A rizsföldek öntözővízszükséglete Kaliforniában : A Sacramento-folyó völgyében 1916-ban 18 tipikus rizsfarmon rendszeresen mérték a termeléshez szükséges öntözővíz mennyiségét, ami 10 féle talajtípuson, azok vizet felvevő és elbocsátó tulajdonsága szerint egy termelési időszakban 4-27— 14-83 acre foot között változott (egy acre foot = 1234 köbméter). Az átlagos vízszükséglet a 18 farmra számítva 8-23 láb = 2506 mm volt és az átlagban egyenként 47 acret kitevő farmokon a közepes vízszolgáltatás 1 köbláb/sec-ot, azaz másodpercenként 28-3 litert tett ki. Az egyes farmok vízszükséglete közötti különbséget különböző tényezők idézték elő, amik között a talaj és altalaj szerkezete, a föld előkészítésének módja, a tábla közelsége valamely mocsáros területhez és az öntözővíz helyes kezelése játszották a főszerepet. A következő példa egy kevéssé áteresztő, kötöttebb talajú rizsfarmon gondosan és takarékosan alkalmazott vízellátás adatait tünteti felegy termelő évszak folyamán: A például felvett 39-5 acres terjedelmű rizsföldön a kísérleti öntözés folyamán a talaj előkészítéséhez és a rizsvetés keléséhez (6 rövid nedvesítő öntözéssel) 45 nap alatt 1-04 lábnak, azaz 317 milliméternek megfelelő öntözővizet használtak fel. Tehát egy-egy ilyen nedvesítő öntözés 52-8 milliméternek megfelelő vízmennyiséggel történt. A június 12-étől október 12-éig, tehát 122 napig tartó állandó elárasztás 3-61 lábnak, azaz 1100 milliméternek megfelelő öntözővízmennyiséget igényelt. így tehát az egész termelési időszak folyamán 4-65 lábnak, azaz 1418 milliméternek megfelelő öntözővizet használtak fel. A tápláló zsilipnél a termelés elején a rövid, gyors nedvesítő öntözésekre 2—-5 köbláb/sec. = 56-2—142 liter/sec. volt a vízszolgáltatás. A teljes elárasztás folyamán pedig állandóan 0-5—0-75 köbláb/sec. = 14—21 liter/'sec.-ot kitevő vízmennyiség ömlött be a rizstáblákra. Az öntözési időszak, tehát a 167 nap folyamán a csapadék 0-21 láb = 64-05 mm volt, a felületi elpárolgás pedig 2-91 lábat = 887-2 mm-t tett ki. A 39-5 holdnyi területen a japáni eredetű Wateribune rizsfajta volt elvetve, ami angolholdanként 6000 lb. = 27-2 q termést adott. Ez a kiváló eredmény csakis kitűnően előkészített, jó termőerőben lévő földben, az öntözővíznek leggondosabb alkalmazása mellett volt elérhető. Ha a kaliforniai rizsföldek öntözővízfogyasztását Amerika déli tájain űzött rizstermelés vízfelhasználásával összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy az utóbbi rizsföldjein lényegesen kevesebb a holdankénti vízszükséglet.