Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

2. szám - II. Gubányi Károly†: A rizs

203 használják. Ezek mellett a zöldtrágya alkalmazása is eléggé el van terjedve. A talajba forgatott zöldtrágyatömeget rendesen a szójabab szára és a ,,genge" nevű növény {Astra galus -sinensis ) szolgáltat j a. 2. A talaj megmunkálása. Április havában a rizsföldek talaját felszántják és elegyengetik (1., 2. kép). A talajmunka megkönnyítése céljából a területet előzetesen sekély vízréteggel árasztják el. 3. A rizs vetése és palántázása. A rizst előbb palántaágyakba vetik. Japánban az a szokás, hogy a rizsvetést a tavasz nyolcvannyolcadik estéjén kezdik meg, ami ott május 1—2. napjára esik. Amint a rizs a palántaágyban egy lábnyi magasságra megnövekedett, megkezdődik a palánta kiszedése és csomózása (5—6. kép). Ezt a munkát nyomban követi a palántázás, amit Japánban kizárólag nők végeznek (7. kép). 4. Gyomlálás. Az átültetést követő 25. napon megkezdik a rizstábláknak a gyomnövényektől való alapos megtisztítását (8. kép). Ez a művelet rendesen kétszer válik szükségessé. 5. A rizs aratása. A rizskalász október hó végén kezd teljesen megérni (9—10. kép). Aratáskor a rizsszalmát közvetlenül a talaj fölött sarlóval vágják le és apró kévékbe kötik. A kévéket a földről kihordják és teljes kiszárítás céljából bambuszrudakból készült állványra aggatják, ahol a kéve legalább öt napig szikkad. 6. A rizs cséplése. A kalászt a szalmáról egy gerebenen fosztják le. A kihullott magot a portól és hulladéktól kézi rostával választják el (13. kép). A kicsépelt rizst gyékényre teregetve, a napon szárítják (14. kép). 7. A rizs tisztítása. A megszáradt héjas rizs a hántolómozsárba kerül. A hántolást szelelés követi, aztán még a finomítón megy a rizs keresztül (15. kép). 8. A kereskedelmi rizs. A tisztított rizstermést az állami rizsfelügyelő veszi vizsgálat alá és azt minőség szerint három osztályba sorozza. Az osztályozott rizs szalmából font zsákokban kerül elszállításra (16. kép).