Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

1. szám - VII. H. H. Bennet: A talajerózió kártételei az Egyesült Államokban. Fordította Gubányi Károly

140 Az eróziónak többféle típusa van és a vele összefüggő jelenségek a helyi adottságoknak megfelelően változnak. Az erózió hatását megszabó főbb tényezők a következők : A talaj minősége, felületi állapota és lejtési viszonyai, aztán az éghajlat és a növénytakaró. Vannak helyek, amelyek még 20 százalékos lejtőn is jó eredménnyel művelhetők, viszont bizonyos talajok már 1—2 százalékos hajlás mellett is erősen ki vannak téve a lesodródásnak és a termőerő csökkenésnek. Némely helyen a lefutó víz azonnal szakadékokat váj ki, másutt a tartós esőzés az egész felület egyenletes, lassú, szemmel alig észrevehető lemosását hozza létre, aminek biztosan bekövetkező eredménye a termőtalaj fokozatos elértéktelenedése. Az Alleghany-hegyvidék lábánál az ú. n. Cecil-talaj ban V-alakú széles és mély bevágódások képződnek, míg az orangeburgi talajok inkább függőleges falakkal vágódnak be és csak az oldalak későbbi kagylós leválásai útján szélesednek ki. Ha aztán az alsó, lazábbréteg elmosódik, a bevágódás a mélységben barlangszerűleg szélesedik ki, megszaggatva szabálytalan beomlásokkal. (11. kép.) * A bar na vályogtalaj oknak Grenada nevű típusában a talaj lesodrás minden irányban egyformán szélesen és általánosan folyik. Ott az altalaj tömött-agyag, amely fölött a löszréteg van kitéve az elmosódásnak. (8. kép.) Igen érdekes jelenséget figyeltek meg Californiában egy, az érckohók füstje által kipusztított hegyvidéki erdőség helyén, ahol vörös konglomeráttalajba a lejtők egész területén mindenfelé igen keskeny, de szokatlanul mély szakadékok vágódnak be. (13. kép.) A Susquehanna nevű talaj felső rétege, (amely művelés alatt áll), igen könynyen lazul és a vízben úgyszólván felolvad, alatta pedig csekély mélységben vízhatlan agyagréteg következik. A felületi vizek az agyagról a termékeny, laza feltalajt helyenként már teljesen lenyúzták és elmosták. A megmaradó vízmosta agyagalap azonban a művelésre alkalmatlan. (12. kép.) Igen sok példát lehetne még felsorolni, amelyek végeredményben mind azt igazolják, hogy bár a lefutó csapadékvíz elmosóereje a lejtők meredekségével arányosan növekedik, pusztításának nagysága mégis inkább a feltalaj minősége és szerkezete szerint alakul. * A talajlemosás és a vele összefüggő tünemények egyelőre még csak igen hézagosan vannak tanulmányozva és az Amerikában eddig alkalmazott védekező módok is még jelentékeny fokú tökéletesítésre szorulnak. A lemosások ellen létesített terraszrendszereknél például még nincs pontosan megállapítva, hogy az egyes, könnyen elmosható talajok terraszainál milyen a leghelyesebb lejtés. Innen van aztán, hogy a kiválóan érzékeny és könnyen elmosódó talaj féleségekben a terraszos védekezési mód eddig nem minden esetben adott teljesen kielégítő eredményt. Egyes talajoknak különösen nagy iszapolódási képessége és lazasága következtében a terraszok ily helyeken nehezen kezelhetők és rajtuk gyakori a szakadás, ami sokszor érzékeny károknak lehet az okozója. A lejtős és lemosásra hajlamos talajú szántóföldeknek terraszos kiképzése az Unió délkeleti tájain, Carolinában és az Alleghany-hegység lábánál már eléggé