Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
1. szám - V. Possewitz A. Guidó: A Rókushegy geológiája, különös tekintettel a suvadásokra
101 Az oldathoz 0-1 normál ammónium hidroxidot (H iN) OH adtam, hogy az agyagban jelen lévő oldható sók koaguláló hitását ellensúlyozzam s így a megvizsgált agyagot dispergáljam. 3 Az iszapolásnál csak a kolloid (<0-002 mm) és iszap (0-02—0-002 mm) frakciókat állapítottam meg. Az iszapolásaim eredményei a következők: 1. SZ. TÁBLÁZAT. Fúrás helye Megvizsgált agyagminta mélysége m Koll. < 0-002 mm Iszap 0-002— 0-02 mm Homok >0-02 mm súly%-ban Herman Ottó-út, 41. sz. fúrólyuk . 7-45—9-80 (nedves) 9-80—alatt (száraz) 20-68 26-13 57-61 55-62 21-71 18-25 Ruszti-út, 49. sz. fúrólyuk .... 4-70—6-25 (nedves) 6-25—8-50 (száraz) 31-37 25-98 59-95 55-02 8-68 19-00 Ruszti-út, 56. sz. fúrólyuk 3-80—5-05 (nedves) 5-05—7-50 (száraz) 26-87 26-27 49-42 63-96 23-71 9-37 Ruszti-út, 55. sz. fúrólyuk 2-85—5-30 (nedves) 5-80—7-50 (száraz) 13-09 27-30 37-87 53-69 49-04 19-01 Herman Ottó-út, 40. sz. fúrólyuk . 8-30—8-95 (nedves) 8-95 alatt (száraz) 13-20 14-48 40-80 49-69 46-00 35-83 Présház-u., 52. sz. fúrólyuk .... 5-10—6-25 (nedves) 6-95—8-10 (száraz) 24-88 20-65 45-66 45-75 29-46 33-60 Az iszapolás nem vezetett a várt eredményre. Mind a fúráskor nedvesnek, mind a száraznak talált agyagrétegekben a KOLLOIDOK százaléka nagy, elegendő ahhoz, hogy az agyagot gyakorlatilag teljesen impermeábilisnak mondhassuk. És mégis, a talajkutató fúrások azt mutatják, hogy az agyag gyakran a felszíntől számított 10—12 m mélységig, helyenként csak rétegekben, helyenként azonban az egész mélység mentén nedves lehet. Az alatta lévő rétegek szárazak s látszatra alig különböznek a nedves rétegektől. A nedvesség alsó határa alatti rétegek színe is általában sárga, olyan, mint a nedves rétegeké. Ha a kolloidok mennnyiségét vizsgáljuk, szintén nem látni semmiféle törvényszerűséget. Az egyik mintánál a nedves rétegben van több kolloid, a másiknál a szárazban, végül néhol mindkettőben közel hasonló a százalékarány. így tehát kifejezett csvszórétegről itt nem beszélhetünk. Eltérőek a jelenségek az óbudai suvadásos területeken, ahol lényegében a a lösztakaró csúszik lefelé a kiscelli agyag csúszóssá vált felületén. Az alatta levő kiscelli agyag csak a legfelső átázott lágy részével vesz részt a mozgásban. Ott a talajvíz főleg a felületen fekvő löszben halad, melyen leszivárogva, az impermeábilis agyagréteg felső felületét síkossá teszi. Az így előkészített csúszási felületen következik be a suvadás, különösen akkor, ha az agyagrétegek kifelé dőlnek. 3 Hogy a kiscelli agyagban jelenlevő nagymennyiségű oldható sók koaguláló hatását kellően jellemezzem, közlöm a Budaörsi-út építésekor — 1933 január hó —- az ottani agyagmintával végzett iszapolásom eredményeit, mely szerint amóniák hozzáadásával 20-46% kolloidot. amóniák hozzáadása nélkül 1-84% kolloidot észleltem.
