Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)
1. szám - V. Possewitz A. Guidó: A Rókushegy geológiája, különös tekintettel a suvadásokra
102 Felmerül tehát a kérdés, hogyan lehet, hogy bár a kiscelli agyag gyakorlatilag teljesen impermeábilis, mégis helyenként átlag 8—10 m mélységig talajvizet tartalmaz ? E kérdésre a feleletet megkapjuk, ha behatóbban foglalkozunk a kiscelli agyag mállásával és közelebbről megvizsgáljuk azokat a kémiai folyamatokat, melyek a kiscelli agyag felső rétegeiben, főleg a talajvíz hatása folytán lejátszódnak. Az agyagréteg legfelső rétegeire megállapították, hogy azok a hosszú szárazföldi periódus alatt az atmoszfériliák hatásának kitéve, morzsalékos szerkezetűvé váltak. Ez a mállási folyamat azonban nem terjedhetett túlmélyre, csak legfeljebb 2—5 m mélységig. Ezalatt a fúrások mindenütt teljesen nyugodt telepedésű és mechanikai behatástól mentes agyagot tárták fel. Ha megvizsgáljuk a fúrásmintákat, azt látjuk, hogy a nedvesség alsó határa alatt a kiscelli agyag színe előbb lassan, majd rohamosabban sötétebb lesz. 14—16 méterrel a talaj színe alatt a kiscelli agyag az eredeti kék színét mutatja, A kék agyag és a sárga agyag keletkezés szempontjából azonos. Mind a kettő lényegében ugyanazokat az ásványokat tartalmazza. A kék agyagok a levegő és a nedvesség hatására oxidálódnak és sárgává lesznek. A kiscelli agyag átalakulásával VENDL ALADÁR foglalkozott. A mállás lényege a pirit oxidációja. Az átalakulás azzal kezdődik, hogy a pirit-szemcsék eredeti fénye eltűnik s színe megbarnul. A pirit limonittá s a vas egész mennyisége ferrihidroxiddá alakul át. Ezek az átalakulások sematikusan a következő egyenletekkel fejezhetők ki : Fe 2S+H 20+70=Fe SO t +// 2 SO t A pirit oxidációja folytán ferroszulfát és kénsav keletkezik. A képződött kénsav a kalcitra hat : Ca C0 3 +H 2 SO^—Ca ,SO i +C 0 2 +H./) A keletkezett Ca SO t egy része oldódik, másik része gipsz alakjában kikristályosodik. A ferroszulfát tovább oxidálódik. 6 Fe SOt+3 H 20 +3 0=2 Fe 2 fSOJ 3+2 Fe (ОН) й A képződő ferrihidroxid limonittá alakul át. Az oldatba jutott alkáliák az agyagban levő vízben szulfátok alakjában oldottan maradnak. Ha azonban az agyag mozgó talajvízzel érintkezik, a víz az oldódó sókat többé-kevésbbé kioldja és magával viszi. A kiscelli agyagban lejátszódó kémiai folyamatok kellő megvilágítására a legutóbbi suvadás helyén 1933 decemberben végzett 65. számú fúrásból megvizsgáltuk a sárga, vizet vezető, valamint a még kémiás behatástól mentes kék kiscelli agyagokat. Ugyancsak megvizsgáltuk a 65. számú fúrásból a talajvíz összetételét. A kémiai elemzéseket PAP JENŐ műegyetemi tanársegéd úr volt szíves elvégezni, kinek ezért itt is köszönetet mondok. A kémiai elemzések eredményei az alábbiak :
