Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

79 mm közt változott ; a másik osztályban a nagykavics átmérője 200— 100 mm, a középkavicsé 100—50, a kiskavicsé 50—20 mm közt volt. A kavics mind zúzott kő volt. A kavicstérfogatot úgy állapították meg, hogy ismert űrfogatú edényt színültig töltöttek meg kaviccsal s az űrt vízzel töltötték meg, melynek mennyiségét külön lemérték. A különféle kavicskeverékhez ugyanolyan minőségű habarcsot adtak, bár a habarcsban a homokminőség kettős sorozatban változott. A kísérletekből kitűnt, hogy a beton tömöttsége nem egyenes eredménye a kavics tömöttségének és a legjobb kavics nem adja a legjobb betont. A nagyon tömött kavics (0-661) közepes betont adott, míg a kevésbbé tömött (0-584) sokkal jobbat. Abban az esetben, midőn a kavics keveset különbözik a homoktól, a közepes homok alkalmazása tömöttebb betont ad, mint a durva homok alkalmazása a habarcsban. Ami a habarcs mennyiségét a betonban illeti, a kísérletek azt mutatták, hogy a jó betonhoz több habarcsot kell alkalmazni, mint amennyi a kavicsok hézaga úgy, hogy ha a kavicshézag 100, a legjobb beton úgy készül, ha az alkalmazott habarcs térfogata 135. Ha a habarcs 8 mm-es homokot tartalmaz, több habarcs kell a jó betonhoz, mintha csak 3mm-es a homokszemek nagysága. A betonkészítéshez használt víz mennyiségére vonatkozóan a kísérletek igazolták Bolome.y szabályait. Lehetően kevés vizet kell alkalmazni, mert így növelhetjük az —— arány értékét. Azonban jó tömékelést nem végezhetünk, ha a betonnak с-\-v bizonyos mértékű folyékonysága nincsen. Ezért fontos, hogy a víz legkedvezőbb mennyiségét kísérletekkel megállapítsuk. Hátra volt még a cement kellő adagolásának megállapítása. Ha adva van a betonhoz alkalmazandó anyagok minősége, akkor általánosságban nem nyerhető a maximális tömöttségű beton, ha annyi cementet adunk a keverékhez, amennyi a megkívánt szilárdsághoz szükséges. A szerző megállapítja, hogy megadott kavics, homok és cement esetén mily keverésarány a legkedvezőbb a beton tömöttségére bizonyos megkívánt szilárdság esetén és hogy mennyi cement és mily keverésarány szükséges egy bizonyos szilárdság elérésére. E vizsgálatokhoz grafikonokat és táblázatokat szerkesztett. A betonhoz vagy természetes homok-kavicskeveréket, vagy pedig tört kő és zúzott homokkeveréket használunk. De nem célszerű egyik esetben sem az anyagot nyersen fölhasználni, mert a keverék nem mindig megfelelő a célnak. A homokszemek nagyságára felső határul 8, vagy 5 mm-t fogadhatunk el. Vasbetonhoz 3 mm-nél nagyobb homokszemet ne használjunk. Az alkalmazott homok- és kavicsszemek között nem szabad hézagnak lennie ; ezt a hézagot a finomszemcséknek (cement és finom homok) kell kitöltenie. A kavicsnagyság alsó határa legalább is 2-5-szerese legyen a homokszemcsék nagysága felső határának. Például közönséges beton esetén a kavicsnagyság alsó határa 2 cm, vasbeton esetén 8—10 mm. Ekkor tömött beten nyerhető. Az alkalmazandó habarcs mennyisége töltse ki a kavicsszemcsék üregeit. A habarcsban alkalmazott cement mennyisége független az alkalmazandó habarcs mennyiségétől és külön állapítandó meg. Az alkalmazandó cement mennyisége mindigkülön kísérletekkel állapítandó meg.