Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

68 2. l'rága vízvezetéke. (Alimentation en eau de la ville tie Prague.) Irta : Sentenac. Prágának, csakis a nagyobb külvárosok hozzászámításával 1910-ben 540,000 lakosa volt. 1922-ben, mióta Csehszlovákia fővárosa lett és a környék apróbb községeit magábaolvasztotta, lakosainak száma 680,000-re emelkedett. Régi vízvezetékét ezért bővíteni kellett. Eddig földalatti vizekből nyerték az ivóvizet ; az újabb fejlesztés a folyó szűrt vízének használatát tervezi. Prága Közép-Európának egyik legrégibb vízvezetékkel ellátott nagyvárosa. Wysehrad, a cseh fejedelmek székhelye a Vltava (Moldva) jobbpartján, már a XII. században el volt látva vízvezetékkel, a mennyiben a Jezerka-forrás vizét facsöveken vezették oda. Wysehrad alatt, a Vltava jobbpartján elterülő városnak azonban nem voltvízvezetéke s a lakosok a folyó vizét használták, melyet hordókban szállítottak. Néhány kút is tett szolgálatot. A régi város vízvezetékének első nyoma 1431-ben jelentkezik, midőn tűzvész pusztította el a több évvel azelőtt készült vízemelő telepet, mely a folyó vizét vízikerék segítségével tárolómedencébe emelte, honnan facsöveken oszlott szét a nyilvános kutakba. London 1582-ben, Páris 1600-ban alkalmazott vízemelő gépeket vízvezeték részére. A IV. Károly alapította új város később, majd a balparti városrész, melyhez hidat építettek, még később kapott (1500 körül) vízvezetéket és vízosztótornyot. A helyzet a XIX. századig így maradt e három teleppel. 1880—86 közt a jobbparti régi telepeket a város újjáépítette s néhány nagy csatornát is létesített. A fakerekek helyébe Sagebien—&rfa6a-rendszerű vízikerekek és Girard-féle szivattyúk készültek. A vizet a folyóba épített, kaviccsal, homokkal körülvett szűrőkutakból nyerték. E kutak a Vltava szűrt vizét és a talaj vasas vízének elegyét szolgáltatták. De e kutak лиге elégtelennek bizonyult s ezért a folyó szennyezett, szüretlen vizét is szivattyúzták. A balparti 3-ik, régi vízemelő telepet megszűntették s csak a két jobbparti szolgáltatta a vizet. Ugyanekkor Podoliban (Prága fölött, a jobbparton) és Smichowban (a balparton) gőzüzemű telepek létesültek. Amaz a Schwarzenberg-szigeten létesített 3 kút segítségével nyerte a vizet ; a 3 kutat 1 m átmérőjű lyukgatott vascsövek kötötték össze. A kutak szűrt folyóés talajvizet adtak, mely utóbbi erősen vasas volt. De e vízforrás hamar eldugult úgy, hogy a folyóval kellett a telepet kapcsolatba hozni. A smiehowi kis telep a balpartot látta el a Vltava tisztítatlan vizével. E négy telep szolgáltatta a közüzemek és ipari üzemek részére a vizet, mely zavaros, vasas és főzésre alkalmatlan volt. Az ivóvizet köz- és házi kutakból nyerték, de szintén vasas volt. A Hradsin-kastélyt, mely a Vltava balpartján emelkedik, a középkorban kútvízzel és a közelben levő, magasan fekvő két tóból látták el. II. Rudolf idejében a Fehér-Hegy forrásvizét vezették be a dán Tycho-Brahe tervei szerint.