Vízügyi Közlemények, 1935 (17. évfolyam)

Kivonatok, mellékletek - Melléklet a 4. számhoz

60 szárítóba viszik, hol 45 cm vastagságról 15 cm-re szárad. Az iszap kétharmadrészét ezután töltésben tárolják ; egyharmadrészét trágyául használják. Az iszap emésztésekor 60% methan-gáz fejlődik, melynek fölfogásával és értékesítésével foglalkoznak. Glasgow 1,250,000 lakosú, egységes csatornázású város, naponként 400,000 m

3 szennyes vízzel. Közel lévén a tengerhez és a Clyde-folyólioz, melynek kisvízi hozománya 13-szorosa a szennyvíznek, a csatornalé legnagyobb részét előzetes kémiai ülepítés után a Clyde-be bocsátják. Csak 26,000 m

3 kerül baktérium-ágyakra. Málasztó gödrökön való áthaladás után a szennyvízhez aluminiumszulfátot és meszet adnak, majd ülepítő medencékbe viszik, honnan a folyóba ömlesztik ; 26,000 m

3 szennyes lé azonban 3—7 cm-es kavicsokból készült 2-40 m vastag perkolációs ágyakra kerül. Ez ágyak gyorsan eltömődnének, ha az achorutes viaticus nevű férget nem tenyésztenék rajtuk ; ily módon m

2-ként 700—2000 1 szennyvizet vezethetnek az ágyakra. Az ülepítő medencék iszapjának nagy részét a tengerbe öntik ; egy kis részéhez 2-5% meszet adnak s a 93% vizet tartalmazó iszapot szűrősajtóba viszik, egy nagyon kis részét forgókemencében szárítják s a mezőgazdaság részére adják el. Stoke-on-Trent 70,000 lakosú város, 13,500 m

3 napi szennyes vízzel ; belőle 8000—9000 m

3-t hatékony iszappal tisztítanak, 5000 m

3-t baktérium-ágyakon. Az achorutes viaticus alkalmazásával m

2-ként 1750 1 szennyes vizet tisztítanak meg a bakterium-ágyak. Вигу-Ъап szintén tenyésztik az achorutes viaticus-t, melynek segélyével 535 1-ről 675 l-re emelték a m

2-kénti napi szennyvízmennyiséget. Manchester két állomáson, a withington-in és a davyhulme-in tisztítja meg hatékony iszap segítségével szennyes vizét ; az előbbi 1600 m

3 és 5700 m

3, az utóbbi 3200 m

3 vizet tisztít naponként. Mindkét helyen levegőbefúvást alkalmaznak. Az utóbbi helyen, hol nagyon szennyezett vizet kezelnek, a csatornalé először málasztó gödörbe, innen levegőztető medencékbe jut, melyek mélysége 2-7 m ; itt 10—12 óráig időzik a víz és az iszapot 2 óránként újra levegőztetik. m

3-ként 8 m

3 levegőt fujtatnak be ; remélik a levegőbefúvás csökkentését. Az iszapot a tengerbe öntik, mert a kiszárítás és a mezőgazdasági hasznosítás drága lenne. Reading-ben az öntözés helyett a hatékony iszapot kezdik alkalmazni ; 13,600 m

3 csatornalé megtisztításáról van szó ; a csatornázás szétkülönítő. Itt is olyan az eljárás, mint Manchesterben, de a levegőztető medencék 6-7 m mélyek, 4-5 m

3 levegőt irányoztak elő vízköbméterenként. Stoke-on-Trent 8— 9000 m

3 vizet tisztít naponként. Ötórai ülepítés után a szennyvíz 1-8—2-4 m mély levegőztető medencékbe jut, hol 6 óráig időzik ; a levegőfogyasztás 4-4 m

3 minden m

3 csatornalé után. Próbálkoznak a Spiroflow-eljárással is. Glasgowban összehasonlító tanulmányok folynak a befúvott levegővel és a Sheffield-rendszer szerinti tisztítással. 900 m

3-t a Sheffield- és 2200 m

3-t a levegőbefúvás módszerével tisztítanak ; ez utóbbi jobbnak látszik. Sheffield, melynek lakossága 540,000, egységes rendszerű csatornázással van ellátva ; 70,000 m

3 napi szennyvízéből 35,000 m

3-t bioaeratiós eljárással tisztít. A régebbi baktérium-ágyas tisztítással ugyanis fokozatosan fölhagynak s áttérnek a hatékony iszappal való tisztításra. A csatornalé átjutva a málasztó gödrökön, 6—8 óra hosszáig az ülepítő medencékben tisztul. Ezután a Sheffield-tipusú hatékony iszappal való tisztítás